Vizsgálják a fehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is

Béla macsói herceg maradványainak genetikai vizsgálatával folytatja munkáját a Magyarságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontja. Béla macsói herceg genetikai vizsgálata azzal a reménnyel kecsegtet, hogy IV. Béla számos gyermekének a genetikai meghatározásához további támpontokat lehet nyerni.
2024.03.22. 20:13 |
Vizsgálják a fehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is

Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója felidézte, hogy 2014-ben indult az archeogenetikai kutatás III. Béla magyar király és feleségének azonosításával. A folytatódó program most jutott el oda, hogy az Y-kromoszómán lévő, férfiakon öröklődő haploid mellett elkezdjék vizsgálni a székesfehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is.

Kásler Miklós elmondta, hogy IV. Béla magyar uralkodó egyik lánya, Boldog Jolán egy lengyel Piast fejedelemhez ment feleségül, az ő leányuk Kaliszi Hedvig volt, akinek pedig Károly Róbert hitvese, Nagy Lajos király édesanyja, Lokietek Erzsébet volt a leánya. A leányági öröklődés szabályait figyelembe véve tehát egészen Nagy Lajos királyig el lehet jutni a genetikai kutatásokkal - hangsúlyozta a főigazgató.

Kovács Bence Gábor, a MKI Archeogenetikai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa a kutatásról elmondta: szerdán a Magyar Természettudományi Múzeumból elhozták Béla macsói herceg két vázcsontját, egy combcsontot és egy bordacsontot. A koponyán kívül ezekben a vázcsontokban őrződik meg legjobban a DNS az archeogenetikai munkákhoz - jegyezte meg a kutató.

Tájékoztatása szerint a hétvégén induló kutatások során Béla macsói herceg combcsont- és bordacsont-maradványaiból egy-egy apró darabot fognak kivágni, ebből csontport csinálnak, majd DNS-kivonást végeznek. Ezt követően egy többhetes komplex laboratóriumi munka kezdődik meg, melynek végén teljes genomszekvenálást fognak végezni, vagyis a teljes genomot, a Y-kromoszómát és a mitokondriális DNS-t is meg fogják határozni - hangsúlyozta Kovács Bence Gábor.

Az MKI Archeogenetikai Kutatóközpontjának kiemelt feladata a Székesfehérváron eltemetett királyaink azonosítása.

Az intézet a projekt keretén belül már több mint 400, a székesfehérvári osszáriumban eltemetett egyén teljes genomszekvenciáját határozta meg. A kutatás következő fázisában további 120 olyan mintát dolgoznak fel, amely a csontokban megőrzött DNS vizsgálatát teszi lehetővé speciális laboratóriumi módszerekkel.

A kutatók célkitűzése Béla macsói herceg (1243-1272), III. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Árpád-házi Anna hercegnő fia, IV. Béla király és Laszkarisz Mária ükunokája, teljes genom- és mitokondriális DNS-vizsgálata, amely több királyunk - többek között Nagy Lajos király - azonosításához is döntő bizonyítékul szolgálhat, valamint lehetőséget adhat több Árpád-házi herceg azonosítására is.

Várostörténet

  1. 666 éve, 1358. május 15-én kezdte el írni Fehérváron a Képes Krónika alapszövegét Kálti Márk

    Udvari pap-historikus és székesfehérvári lakos. A Szűz Mária Bazilikában teljesített szolgálatot, és itt, Magyarország ősi koronázó templomában juthatott hozzá régi gesztáinkhoz, krónikáinkhoz, továbbá más írásos forrásaihoz (oklevelek, királyok halálozási jegyzékei), amelyekből művének megírásához merített.

    2024.05.15.
  2. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2024.04.24.
  3. Székesfehérvár a frontvonalban

    Pénteken délután nyílt meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Szent István Király Múzeum Székesfehérvár a frontvonalban 1944 - 1945 című közös kamara kiállítása. A tárlat több mint egy évig látogatható, keddtől vasárnapig, 10 és 18 óra között. A belépés díjtalan.

    2024.04.05.
  4. Az anyósok kedvenc leshelye

    Székesfehérvár egyes belvárosi épületeit jellegzetes sarokerkélyek díszítik, melyek nem csak mutatósak, de komoly társadalmi szerepük is volt régen. Március 30-án, szombaton 10.00 órakor indul a Tourinform Iroda által szervezett séta, melynek keretében mindent megtudhatunk a különleges balkonokról.

    2024.03.28.