A Bory-várban adták át a Lánczos-Szekfű és a Deák Dénes Ösztöndíjakat

Köszöntőjében Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András arról beszélt, hogy fehérvári történetek mottója is lehetne a Deák Dénes Díj és Ösztöndíj, illetve a Lánczos-Szekfű Ösztöndíjak átadásának, hiszen az esemény egy kultikus fehérvári helyen van, mely mögött egy nagyon szép történet áll, illetve a két alapítvány is nagyon egy-egy szép fehérvári történet. E mögött azonban olyan személyiségek, történetek vannak, akik kötődnek a városhoz és olyan izgalmas dolgokat találnak, amit kutathatnak Székesfehérváron.

A Lánczos-Szekfű és a Deák Dénes Díj és Ösztöndíj átadása a Bory-várban

A hagyományokhoz hűen idén is a Tilinkó zenekar muzsikált a díjak átadásán.

"Mindig fontos a személyiség és ennek megmutatkozása a város szellemi életében. A díjak elismerést jelentenek és segítséget is adnak, hogy ki-ki az általa végzett témát feldolgozhassa. A szellemi életünk vonatkozásában pedig üzenik az elismerések, hogy milyen fontosak a fehérvári történetek" – mondta Cser-Palkovics András, aki gratulált a díjazottaknak és jó munkát kívánt az elismerések mellé.

A Deák Dénes Díjat Igari Antal építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, megyei főépítész kapta.

Igari Antalra megyei főépítészként súlyos felelősség hárul, hiszen a kezében van azon települések építésszakmai irányítása is, melyek nem rendelkeznek főépítésszel. Mielőtt ezt a megbízást megkapta az ARÉV-nél eltöltött két és fél tervezői évén túl, a székesfehérvári Polgármesteri Hivatalban dolgozott, csaknem huszonnégy évig, döntően az építésügyben, igazgatási és hatósági munkakörökben. Büszkén emlékezhet mindazokra az évekre, amelyek alatt Fehérvár belvárosa épült, szépült, fejlődött. Hogy mára így néz ki, hogy javarészt megőrizte arcát, hangulatát, hogy teret hagy a további fejlődésnek, és nem csúfítják el a történelmi koroktól idegen építészeti elemek, abban komoly része van. Igari Antal jól ismert műemléki felújítási terveiről, főképp a megyénk egyházi épületeit illetően. Különösen büszke a sukorói református templom felújítására, melynek szakszerű felújítása igazán izgalmas tervezői munka volt és szakmai sikert is hozott számára.

A Szent István Király Múzeum munkatársa, Gärtner Petra művészettörténész kapta a Deák Dénes Ösztöndíjat

Aba Novák Vilmos falképeinek kutatása témában pályázott és kapott ösztöndíjat az elmúlt esztendőben, s idén ismét támogatja elképzeléseit a kuratórium. Szeretné e témát kiterjeszteni és a vizsgálata tárgyát képező magyarországi faliképeket összevetni azon olaszországi murális alkotások stílusával, motívumkincsével, melyek hatással voltak Aba-Novák Vilmos festészetére. Az immár művészettörténeti tény, hogy az Olaszországban töltött hónapok elementáris változást hoztak Aba-Novák Vilmos művészetében: itt kezdett temperaképeket festeni, figyelme ekkor fordult a monumentális festészet felé. Gärtner Petra eddigi kutatásai során több olyan dokumentumra lelt, melyek igazolják, hogy a Középkori Romkert árkádsorának és mauzóleumának megépítéséhez tudatosan olaszországi képeket választottak. Megítélése szerint szükséges rekonstruálni Aba Novák Vilmos utazásait, fotó dokumentációt kellene összeállítani az általa meglátogatott itáliai műemlékekről is, nem elég csupán az írásait, a levelezéseit áttekinteni. E tudás birtokában lehetne igazán megérteni, hogyan keletkezhettek látszólag minden előzmény nélkül az addig szokatlan hangot megütő falképek, s ezt a Dél-Olaszországban végzendő kutatómunkát támogatja a kuratórium.

Bobory Zoltán a Lánczos-Szekfű Alapítvány kuratóriumának elnöke köszönetet mondott a pályázóknak a munkákért és a bizalomért, amivel az alapítványhoz fordultak. Az elmúlt években egyre többen jelentkeznek a pályázatra. Kiemelte, hogy a kuratórium tagjai kiváló szakemberek és elkötelezettek voltak abban, hogy a lehető legjobb helyekre kerülhessenek az ösztöndíjak.

Idén húszan kaptak Lánczos Kornél - Szekfű Gyula Ösztöndíjat

Asztalos Tamás
A Székesfehérvár a fővárosi sajtóban téma megírását támogatja a kuratórium. Székesfehérvár elég komoly szeletet vívott, érdemelt ki már a Boldog Békeidőkben is a fővárosi sajtó korabeli hírtortájából, írja pályázatában a szerző. A monarchiabeli Magyarország sajtója igen sokszínű volt, s ez a sokszínűség nagyban hozzájárul a korszak történetének árnyaltabb megfestéséhez. „Ezen az örökösen formálódó, fejlődő, átalakuló történeti körképen, a székesfehérvári kockákon néhány festékcsíkkal” kíván a szerző jelet hagyni.

Bokros Judit
Bokros János neve szinte minden fehérvárinak mond valamit, hiszen az egykori József Attila Gimnázium tanára volt, emlékét számos tanítványa őrzi, ahogyan a helyi irodalmi életben otthonosan mozgók is számon tartják a mai napig, mint jeles költőt. Leánya, Judit édesapja születésének 80. évfordulójára emlékezve, tisztelegve emléktábla elhelyezéséhez és grafikai alkotások készítéséhez kérte a kuratórium támogatását. Az emléktábla az egykori alma materben kerül majd elhelyezésre, melyet a Vörösmarty Társasággal együttműködve emlékest és kiállítás megrendezése tesz teljessé.

Botos József
Pesovár Ferenc néptánckutató kiskunfélegyházi pályakezdése után 1960-tól haláláig a székesfehérvári Szent István Király Múzeum néprajzos munkatársa volt. Elsősorban magyar néptánccal foglalkozott, Fejér megyei gyűjtései nem csupán a hazai néptánckincs egy-egy hiányzó ”fehér foltját” töltötték ki eleven anyaggal, hanem az egyes táncokat egyszersmind történeti összefüggésbe helyezték. Botos József munkája az első kísérlet arra, hogy Pesovár Ferenc alakját és tevékenységét felidézzük. Különösen szerencsés, hogy a Fejér megyei néptáncegyüttes táncosa-, majd vezetőjeként sajátos szemszögből láthatta Pesovár tevékenységét, így közvetlen közelről mutathatja be egyéniségét. Külön érdeme a tervezett munkának a fényképanyag, amely számos ismeretlen vagy kevéssé ismert képet tartalmaz Pesovár gyűjtőútjairól, adatközlőiről, kollégáival közösen folytatott munkájáról.

Fekete Sas Társaság kutatói csoportja
Az egykori Fekete Sas Fogadó kulturális szerepe Székesfehérvár kulturális életében a 19. században téma kutatásához kapott támogatást. A kutatócsoport már nem először kap ösztöndíjat, hiszen korábban a Fekete Sas Fogadó építéstörténetét dolgozták fel. Éppen ezen munkájuk során bukkantak számos olyan dokumentumra, amely szerint a fogadó bálterme számos kulturális eseménynek, koncertnek, színházi előadásnak adott otthont. A fogadó báltermének létezése mindeddig nem volt ismert, így a témát eddig még senki nem kutatta. E hiányt kívánja a kuratórium az ösztöndíj megadásával pótolni.

dr. Gergely Anna
is több alkalommal kapott már ösztöndíjat. Korábbi munkái garanciát jelentenek, s az idei évben „A székesfehérvári zsidóság története 1945-1948 között” téma kutatásához adott a kuratórium támogatást. A szerző vizsgálni kívánja a túlélők deportálás utáni helyzetét, a hazatérés traumáját, az önszerveződés kezdeteit, a vallási és kulturális élet megindulását. Teret szentel munkájában a mártír megemlékezéseknek is.

Györök Márk
A zene és az irodalom találkozása, énekelt versek gitáron előadás sorozat megrendezését támogatja a kuratórium. A koncertek célközönsége általános iskolák 6. 7. 8. osztályos valamint középiskolák diákjai és tanárai, akik fontosnak tartják az irodalom lírai műremekeit, kincseit, melyeket megzenésített versek előadásával kívánnak népszerűsíteni. Az előadásokat ötvözni kívánják az érzékenyítéssel vagy más néven szemléletformáló tevékenységgel, ami azt jelenti, hogy láthatjuk és hallhatjuk, hogy Márknak, mint egy teljesen vak előadónak mennyire testhez álló a muzsika.

Hutóczki József Lipót
60 év Székesfehérvár – Opole című kötet a két város közötti együttműködés történetét kívánja bemutatni a kedves olvasóknak. Az együttműködés városaink között 60 éves, amely 40 évvel ezelőtt hivatalos, jól működő testvérvárosi kapcsolattá alakult. A szerző rendszeres résztvevője a két város közötti eseményeknek. Tervezett munkájában foglalkozni kíván az együttműködés különböző formáival, de különösen a kulturális rendezvényeket tervezi számba venni, mely munka elvégzéséhez adott támogatást a kuratórium. A kötet megjelenését magyar és lengyel nyelven tervezi.

Kákics Zenekar
Székesfehérvár kulturális palettájának meghatározó együttese, akik munkájuk összefoglalásaként időről időre CD-lemezt jelentetnek meg, melyet már korábban is támogatott alapítványunk. Az utóbbi időben az együttes Pesovár Ferenc fejér megyei és Csanádi Imre – Vargyas Lajos zámolyi gyűjtéseivel foglalkozik, mutatja be. A rendelkezésre álló irodalom és hanganyag tanulmányozása arra ösztökélte a muzsikusokat, hogy keressék fel a gyűjtési helyeket és a még élő adatközlőket vagy leszármazottaikat. Az összegyűjtött anyagot kiegészítve moldvai, gyimesi és dél-alföldi dallamokkal CD-lemez formájában kívánják megjelentetni, ehhez ad támogatást a kuratórium.

Kürthy Réka
Székesfehérvár irodalmi életének ismert alkotója, akit a filozofikus, szimbolikus, elvont látásmód jellemez, s nem idegen tőle az utópisztikus meseszerűség sem. Szépírással 2000 óta foglalkozik, többnyire rövid prózát: novellát és elbeszéléseket ír. Művei folyóiratokban, antológiákban, internetes oldalakon jelennek meg. Első önálló kötete 2016-ban jelent meg Hajnalok címmel. Jelen könyvében az azóta megjelent kisprózákat szeretné az olvasók elé tárni, amely munkát támogatja a kuratórium.

Magony Imre
Számára alkotói munkássága során mindig is fő szempont városunk értékeinek feltárása, bemutatása és az eddig megjelent műveinek sikere, olvasottsága bizonyítják szándéka helyességét. Pályázati témája a Bory Jenő-monográfia és katalógus bővítése, javítása. A korábbi kötet 2010-ben jelent meg, s az újbóli kiadást a vásárlói igények, eddig ismeretlen alkotások illetve művariánsok előkerülése teszi indokolttá. Időközben számos alkotást restauráltak, melyekről készülő új képek szebbé teszik a munkát illetve előkerültek olyan írásos dokumentumok Bory Jenő életéről, melyek tovább gazdagíthatják a művészről szerzett eddigi ismereteinket.

Sáringer Éva
Magyar Kézműves Remek-díjas bútorfestő népművész, aki hittel vallja, hogy a Kárpát-medencei, ezen belül a székelyföldi magyarság népi kultúrájának megőrzése közös ügyünk. Célja a még fellelhető tárgyi emlékek, festett népi bútorok kutatása, dokumentálása képekben és írásban egyaránt. A helyszíni gyűjtés, a kutatómunka költségeihez ad támogatást a kuratórium, amely gyűjtés eredménye a szerző terve szerint később könyv formájában megjelenik.

dr. Séllei Erzsébet
Minden bizonnyal sokan ismerjük írásait, melyekben olvasmányos módon tárja fel a Fejér megyei kastélylakók életét, azzal a szándékkal, hogy az elmúlt századok hangulatát visszaadja. Örvendetes módon egyre több kastély vagy kastélypark kerül felújításra, kitárva kapuit a nyilvánosság előtt. A látogatók a tervezett kiadványból újabb ismereteket szerezhetnek a hajdan ott élő családok életéről, munkásságáról. Az eddig megjelent írásait csokorba szedve, könyv formában szeretné megjelentetni, amely munkát támogatja a kuratórium.

Tárnok Ákos
A Los Andinos Együttes vezetőjeként 35 éve tanulmányozza az Andok hegység zenei kultúráját, néprajzát. A számos gyűjtőút eredményeképpen népzenei lemezeket készítettek és népszerűsítették Ecuador, Peru és Bolívia kultúráját. A zene révén közel kerültek az andoki legendákhoz és népmesékhez, ami egy népmesekönyv megjelentetésének gondolatát fogalmazta meg. Az eddigi utak alkalmat adtak ugyan a gyűjtésre, de szükséges további mesék gyűjtése, a néppel kapcsolatos eredetmondák feltárása, melynek megvalósítását támogatja kuratóriumunk.

Tihanyi Tamás
neve mindenkinek ismerős lehet, hiszen évtizedek óta olvassuk, szeretjük írásait. Néhány éve a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs munkatársa, s így került látókörébe a Székesfehérvár közelében született, majd lakó Zsuzsanna, akit az élete Peruba sodort, ahol tragikus, majdnem végzetes életet élt. Hazajutását mostanában készíti elő a segélyszervezet, amelynek fő célkitűzése, hogy minden bajba jutott magyart haza hozzon külföldről. A szerző Zsuzsanna életútját, sodródását kívánja a könyvében bemutatni, mintegy tanulságkeresést, mintegy figyelmeztetést, hogy okuljanak belőle mások is. A kuratórium a könyv megírását és nyomdai előkészítését támogatja.

Tóka Ágoston
a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett kitüntetéses minősítésű orgona diplomát Palúr János, Ruppert István és Fassang László tanítványaként. 2012-ben Köztársasági Ösztöndíjat, 2013-ban Juniuor Príma Díjat, 2018-ban Fischer Anni Ösztöndíjat kapott. Számos nemzetközi orgonaverseny díjazottja és természetesen székesfehérvári ifjúként városunk büszkesége. Az idei év szeptemberében lesz 5 éve a Művészetek Palotájában megtartott nagysikerű diplomakoncertjének, melyet követően tanárai javasolták, hogy az ott készült felvételt DVD-n jelentesse meg. Most jött el az idő, s a kuratórium örömmel támogatja a „Mester-diplomahangverseny” felvételének kiadását.

Vakler Lajos
szerkesztő-műsorvezető, akinek beszélgetős műsorai sokunk számára felejthetetlenek. Ő is azon pályázók közül való, aki nem először kap tervei megvalósításához ösztöndíjat. A Fehérvári beszélgetések elmúlt évi nagy sikere arra készteti a szerzőt, hogy folytassa tovább munkáját. Az interjúkötetben ismét azokat a városunk közéletében kiemelkedő szerepet játszó személyiségeket kívánja megszólítani, akik sokat tettek választott hivatásukban azért, hogy országos vagy helyi ismertségre tegyenek szert, öregbítsék Székesfehérvár és Magyarország hírnevét. A kötetet Simon Erika fotói jegyzik, s Tóth Adrienn grafikus tervezi.

Vályi Csilla
az Authentic Qartet muzsikusa, aki zenésztársaival együtt fontosnak tartja, hogy megismertesse a ma hangverseny-látogatóival, komolyzene-kedvelőivel a régmúlt zenéjét. A Vonósnégyes szoros szellemi kapcsolatban áll Székesfehérvárral és szeretné tovább folytatni a hanglemez felvétel sorozatot. Mostani tervükben Franz Grill vonósnégyeseinek hangrögzítése szerepel. A kották a Szent István Király Múzeum által őrzött verebi Végh család gyűjteményében hozzá férhetők. Franz Grill vonósnégyesei a zeneóriás J. Haydn stílusát követő, igényes zeneművek, melyek megjelentetését örömmel támogatja a kuratórium.

dr. Varró Ágnes
néprajzkutató, muzeológus, a Bolgárkertészetek Székesfehérváron és környékén munkájához kért és kapott támogatást. A 19. század végén, a 20. század elején a magyarországi kertkultúrára jelentős hatással volt a bolgárkertészek kisebb-nagyobb csoportokban való megjelenése, sajátos növénytermesztő technológiával dolgoztak. Az általuk termelt és értékesített zöldségfélék jellemzői: magas minőség, zamatos, primőr és szezonális termékek. Ezek az árucikkek hatást gyakoroltak nemcsak a növénytermesztésre, hanem a fogyasztási szokásokra, az új zöldségfélék meghonosításával a hazai táplálkozás szerkezetére is. Emléküket országszerte, így Székesfehérváron és környékén is megtaláljuk. A bolgárkertészetekkel foglalkozó mai néprajzi és történeti kutatásnak adósságai vannak a téma feltárásában, ezt a hiányt fogja pótolni dr Varró Ágnes kutatása. Tanulmánya megírásával hozzájárul Székesfehérvár agrártörténetének jobb, teljesebb megismertetéséhez.

Vox Mirabilis Közhasznú Kulturális Egyesület
Elkötelezettek a művészet, a történelem és a hagyományőrzés iránt. Az egyesület vezetői hiánypótló, értékteremtő, ugyanakkor értékeket és értékes embereket bemutató programsorozatot dolgoztak ki Közéleti és Kulturális Szalon néven, melynek megvalósítását évek óta támogatja a kuratórium. Céljuk, hogy havonta olyan példaértékű embereket mutassanak be, akik az élet különböző területein elismerésben részesültek, Székesfehérvár kitüntetett polgárai, hiszen fontos, hogy a város lakói megismerjék őket. A rendezvénysorozat a meghívott vendégeken keresztül hozzájárul Székesfehérvár helyi értékeinek megismeréséhez, megőrzéséhez és ápolásához. Az ösztöndíjat átveszi: Zemlényi Katica és Haász András

Vörös Janka
énekesnő, az I. Országos Jazzverseny első helyezettje, Ablakos Lakatos Dezső- és Sólyom-ösztöndíjas, a magyar könnyűzenei élet egyik meghatározó alakja szólistaként, vokalistaként, dalszerzőként egyaránt. Pályázatában a 2013-ban, az ország kiemelkedő fiatal fusion zenészeiből alakult e-Series új lemezanyagának gyártására és kiadására kért és kapott támogatást. 2014-ben jelent meg első albumuk, az introduction, melyen saját szerzemények hallhatók. Zenéjüket a jazzalapokra épülő modern hangzás határozza meg. A szokványos és meghökkentő stílusjegyek vegyítésével különleges hatást érnek el. Céljuk a műfaji korlátok ledöntése, melyet támogat a kuratórium.