-
Premier a színházban
Horváth Csaba rendezésében szombaton este mutatták be az Úri murit a Vörösmarty Színházban, amelynek kiindulópontjául Móricz 1927-es regénye szolgált, a szöveg mellett pedig erős hangsúlyt kaptak a fizikai színház eszközei is. Októberben még hatszor látható a darab a színházban.
2024.10.19. -
Haza! filmbemutató
Október 26-án 19 órakor mutatják be a Haza! című, „megjátékosított” dokumentumfilmet, amelyben a székesfehérvári Lantai (Májer) József szibériai hadifogolynaplója elevenedik meg Kovács Szilvia producer és Matuz János forgatókönyvíró-rendező alkotásában. Az ÖKK Podcast legfrissebb adásának vendége a film producere és forgatókönyvírója.
2024.10.18. -
Úri muri
A Vörösmarty Színház bemutatja a Móricz Zsigmond: Úri muri című regényének színpadi adaptációját. A darab Horváth Csaba rendezésében kerül színre.
2024.10.18. -
A zsidóság tragédiája Fejér vármegyében
A zsidóság tragikus története Fejér vármegyében, volt a Kodolányi Szabadegyetem témája. Az előadó Kovács Tamás az 1944-45-ös történéseket elemezte előadásában.
2024.10.18.
„Színek és színek megint” - a Múzeumok Éjszakáján nyílt meg az Aba-Novák kiállítás
A Múzeumok Éjszakája kiemelt eseményeként szombaton Aba-Novák sétára invitálták az érdeklődőket a Belvárosba. A séta a művész szobrának megkoszorúzásával indult a Nemzeti Emlékhely bejáratánál, ahol Cser-Palkovics András polgármester, Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója és L. Simon László országgyűlési képviselő helyezte el az emlékezés virágait.
„Minden időszakban kellett egy városi közmegegyezés és kellettek jó szándékú emberek, akik lehetővé tették azt, hogy ezek az alkotásokat Fehérváron álmodják meg és készítsék el. Sok mindenre lehetünk büszkék ebben a városban és ez felelősséget is ró ránk. Azt a felelősséget is, hogy mindig azoknak az emlékének áldozzunk egy pillanatnyi megállással, sétával, koszorú elhelyezésével, kiállítással, szoborral, akikre büszkék lehetünk.” – tette hozzá Cser-Palkovics András polgármester. A séta a Csók István Képtárban fejeződött be, ahol a résztvevők megtekinthették Aba-Novák Vilmos „Színek és színek megint” című kiállítását. A tárlaton szereplő művek részben magángyűjteményekből származó alkotások.
Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója elmondta, Székesfehérvár városa büszke történeti, művészeti értékeire és mindent megtesz azok megőrzése érdekében. Ennek jegyében őrzi, gondozza és mutatja be rendszeresen Aba-Novák munkásságát annak érdekében, hogy a látogatók minél szélesebb körét ismertessék meg művészeti örökségével. „Számomra és munkatársaink számára különösen megtisztelő, hogy ebben a munkában a Szent István Király Múzeum is részt vállal.” – tette hozzá Kulcsár Mihály, aki a Színek és színek megint válogatás kapcsán köszönetet mondott mindazoknak, akik nélkül a tárlat nem valósulhatott volna meg.
L. Simon László országgyűlési képviselő beszédében kiemelte, hogy hatalmas, izgalmas, sokrétegű és máig lezáratlan esztétikai és politikai vitákat generáló életműbe nyújt bepillantást ez a kiállítás. Beszédében L. Simon László kiemelte, hogy a megértés és meg nem értés, az egymás mellett elbeszélés jó példája az, ami a kiállítás kapcsán történt. „Nem a kettős mérce mély gondolkodást nem igénylő felemlegetéséről volt szó, hiszen sokra nem megyünk azzal, ha felhozzuk, hogy Aba-Novák kortársai közül többen, akik Horthy-t hadi gépeken ábrázolják, később a kommunista diktatúra kiszolgálói lettek.” – fogalmazott L. Simon László, aki szerint Aba-Novák nem lett rosszabb művész attól, hogy Hóman Bálint arcképét festette fel a Városháza falára, mint ahogy a 10-es huszárok emlékművének alkotója, Pátzay Pál sem kevésbé jelentős alkotó attól, hogy a budapesti Dózsa György úton állt a Lenin szobra. „A különbség azonban nem elhanyagolható: Aba-Novák emlékét a diktatúra végleg el akarta tüntetni, Pátzay művét a rendszerváltás után a szoborparkba szállították.” – tette hozzá L. Simon László, aki beszédében Aba-Novák ars poeticáját is idézte, mely szerint "Én, a kivetett bolygó, megteremtem a magam bolygórendszerét.”
Az országgyűlési képviselő szólt arról is, hogy a magyar közélet polarizáltsága nem teszi lehetővé azt, hogy a kiállítás kapcsán Aba-Novák esztétikai minőségéről, ecsetvonásainak jellegzetességéről beszéljünk, hanem az egész a jelenség mögötti politikumról szól. „Azt gondoltam, hogy ezt a mi generációnk meg fogja haladni, de ez illúzió, lehetetlenség.” – mondta L. Simon László, aki fontosnak nevezte, hogy „az ember ne veszítse el a büszkeségét és a kicsinyes facebook-os viták árnyékában, álnéven és saját nevükön kommentelő ellendrukkerek kereszttüzében állva is azt tudja mondani, hogy helyes törekvés az, amit városunk és annak polgármestere képvisel, hogy legyenek nagy, fontos, Fehérvár identitásához, történelmi és politikai, művelődési és művészettörténeti szerepéhez illeszkedő, a széles közönséget megszólító kiállítások történelmi fővárosunkban.”
Nézzen bele a Múzeumok Éjszakájának székesfehérvári programjaiba!