-
Erzsébet napja van - Árpád-házi Szent Erzsébetet is ünnepeljük november 19-én
Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-ére. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét visszatették november 17-ére, halálának napjára, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon. Szent Erzsébet, II. András gyermeke.
2024.11.19. -
A GMO-król az MCC-ben
November 21-én csütörtökön 17 órakor Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója tart előadást Székesfehérváron a genetikai módosításról és a GMO-król. A szakember ökológus, biotechnológus, a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont korábbi főigazgató-helyettese.
2024.11.18. -
Konferencia a klímaváltozásról
Korunk egyik legfontosabb kérdése siekrül-e gátat szabni a klímaváltozásnak. A Rotary Klub önkéntesei erről tanácskoztak Rétimajorban.
2024.11.18. -
A legkisebbek a legnagyobb hősök!
2011 óta a koraszülöttek nemzetközi napja november 17-e, ezen a napon az idő előtt született babák életéért vívott küzdelemre hívják fel a figyelmet, valamint az őket ellátó fáradhatatlan szakemberekre.
2024.11.18.
Emléktáblát avattak a Csónakázó-tó horgonyánál a finn-magyar barátság ünnepén
Székesfehérvár és finn testvérvárosa, Kemi idén ünnepli partnervárosi kapcsolatának 60. évfordulóját. Jukka Vilént, a Kemi Polgármesteri Hivatal igazgatóját az augusztus 20-i ünnepi közgyűlésen Székesfehérvár Tiszteletbeli Polgára címmel tüntették ki a testvérvárosi együttműködés terén végzett elkötelezett munkájáért. Az évforduló tiszteletére pedig a finn-magyar barátság szimbólumaként az önkormányzat Szűcs Jenő egyik alkotását ajándékozta Kemi városának a tavalyi évben. A köztéri alkotások között már jóval régebbről is találunk közös kapcsolódási pontot: 1984 augusztusában az Alba Regia Napok alkalmából Kemi Székesfehérvárnak ajándékozta azt a hajóhorgonyt, amely azóta is a Csónakázó-tó partján áll. Hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között avatták fel az ehhez készített, Finnországból érkezett emléktáblát.
„(…) a gigantikus vas olyannyira szerves része lett a tópart látványának, mintha legalábbis Magyarországnak is kiterjedt tengerpartja és jelentős hadiflottája lenne. Vélhetően sok száz csoportnyi ovis és osztálynyi kisiskolás mászott fel rá, csak sajnos éppen az eredete merült feledésbe, az azt hirdető emléktáblával együtt…” – fogalmazott az alpolgármester.
A megújult Csónakázó-tó – mint mondta – a város díszévé vált, a székesfehérváriak szívesen tesznek sétát a parton vagy csónakáznak, A Szabadművelődés Háza számtalan programot kínál, a horgonnyal szemben pedig látható a felújított Deák Dénes-kút. „Jobb helyre került hát az ajándék, mint ahol volt, annak ellenére, hogy nem kellett elmozdítani.” – Róth Péter megköszönte a finn barátoknak és a fehérvári segítőknek az élő kapcsolatot, a figyelmet és a rokonszenvet hirdető emléktáblát, és az erős kötelék fontosságát hangsúlyozta.
A SAMPO Székesfehérvári Finnbarátok Köre sokat munkálkodik az együttműködésen, a horgony kötődésére is ők hívták fel a közvélemény figyelmét. Prépost Károlyné, az egyesület elnöke az egyik tagnak, Kövi Gyulának a szerepét méltatta – ennek köszönhető a történet felkutatása, honnan érkezett ez a hatalmas tárgy. Ahogy mondta, a táblával a 100 éves független finn állam előtt is tisztelegnek.
Mari Mäkinen, a Finn Nagykövetség első titkára, nagykövethelyettes magyarul köszöntötte az ünnepségen megjelenteket, majd anyanyelvén folytatta: a testvérvárosi hosszú hagyományokat említve arról beszélt, hogy a két ország közötti hatvanéves együttműködés fontos erőforrás Finnország számára – amely valódi horgonyként működik, a „finn-magyar hajót” egyensúlyban tartva. A barátságok apropóján a saját élményei közül egykori kórusbeli látogatásról és az azóta is tartó kapcsolatokról szólt. A különleges 60 éves évforduló mellett a 100 éves függetlenség jelentőségét említette, amelynek a szlogenje, témája éppen az „együtt”. A sokrétű rendezvények, programok újabb lehetőséget biztosítanak a kapcsolatok újbóli megerősítésére, a nagykövetség számára pedig az egyik legfontosabb cél a fiatalok bevonása a közös munkába. A következő 60 évre a két városnak a barátságok virágzását kívánta.
Az ajándékozó város nevében Jukka Vilén foglalta össze az elmúlt hatvan év jelentőségét. A kezdetekről szólva a nagyarányú fejlődés, a világháború utáni életszínvonal emelkedésének indulásáról beszélt, amikor még az utazások és a világ, egymás kultúrájának a megismerése nem lehetett olyan mérvű, mint ma, a számítógépek és az okostelefonok világában. A baráti körök fontossága nélkül, mondta, nem jöttek volna létre a hivatalos együttműködések – ezért köszönetét fejezte ki a résztvevőknek.
A világ változásainak a tükrében reményét fejezte ki, hogy a találkozások igénye nem fog változni, hiszen a technológiák nem pótolhatják a személyes kapcsolatokat, és a nemzetközi együttműködések jelentőségét hangsúlyozta. A horgony ajándék voltáról szólva azt mondta, hogy Keminek, mint kikötővárosnak az egyik legfontosabb szimbóluma ez, a keresztény gondolkodásban a remény és az együtt cselekvés jelképe.
A 2,5 tonnás horgony egy görög kereskedelmi hajóhoz tartozott: 1962-ben elveszett és később a Botteni-öbölben, Kemitől kétszáz kilométerrel délre emelték ki a tengerből, majd az újrafestés után Székesfehérvárra hozták. A horgonyon elhelyezett emléktábla sajnos évekkel ezelőtt eltűnt, ezt pótolja a ma felavatott emléktábla.
Az ünnepségen Cserta Balázs működött közre somogyi dudamuzsikával, majd felvidéki tárogatózenével. Az eseményen részt vett Tanka Csaba, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, valamint Deák Lajosné és Molnár Tamás önkormányzati képviselők.