Interaktív, látványos tárlat mutatja be a Koronázó Bazilika történetét
Vasárnap délelőtt a Nemzeti Emlékhelyen nyílt meg a Koronázó Bazilika története címet viselő kiállítás. A tárlat forgatható táblák, világító képek, mozgóképek, interaktív térképek és kézbe vehető tárgymásolatok segítségével mutatja be a történelmi múltat. Megismerhetővé válik a koronázó- és a temetkezési templomnak a középkori magyar történelemben betöltött szerepe, a Romkert kialakításának története is.
A Nemzeti Emlékhelyen vasárnap megnyílt kiállítás a koronázó bazilika történetét mutatja be a templom építésétől kezdve egészen napjaink feltárásaiig. Szabados György történész a megnyitón kiemelte, hogy a kiállításon a történeti adatok mellett oklevél- és krónikarészletek kaptak helyet, melyek ásatási fényképekkel, tárgyfotókkal, középkori és kora újkori képi ábrázolásokkal egészültek ki. Elmondta, hogy a hagyományos, konzervatív megközelítés helyett interaktív, "látogatóközelibb" a kiállítás szemlélete. Ez elsősorban a gazdag látványelemeknek köszönhető, melyek között világító képek, forgatható táblák, kijelzők, érdekes szövegmegoldások teszik különlegessé az élményt.
A Koronázási Bazilika története címmel nyílt kiállítás a Nemzeti Emlékhelyen
Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője az Árpád-ház programról szólt a kiállítás kapcsán, kiemelve, hogy az elmúlt hónapokban fontos kormánydöntések születtek a Bazilika köveinek elhelyezéséről és az Árpád-házi királyok művét bemutató nagyszabású kiállítás megrendezésével kapcsolatban is.
„A Bazilika köveinek elhelyezését biztosító döntéssel kiállítóhely valósul meg a korábbi Köztársaság Mozi épületében, így a Bazilika kövei végre méltó helyen lesznek és megmentünk egy épületet is, ami évek óta üresen áll. A másik , nyári döntés az Árpád-ház és az Árpádok művét megmutató nagyszabású kiállításról szól, amelyet eredetileg Budapesten terveztek megvalósítani a Nemzeti Múzeumban . A kormány végül úgy döntött, hogy a tárlat Székesfehérváron valósuljon meg a Nemzeti Múzeum és a Szent István Király Múzeum együttműködésében.” – mondta el Vargha Tamás, aki szólt arról is, hogy a székesfehérvári kiállítás megvalósulásához felújítási és építési munkákat is kell végezni, ennek anyagi igényeit jelzik a kormánynak. Hozzátette, hogy garantálni kell a műtárgyak biztonságát is, hiszen sok műtárgyat tervez a múzeum kölcsönkérni más múzeumoktól, amelyeknek komoly biztosítási garanciái vannak.
Székesfehérvár polgármestere a tárlatnyitón reményét fejezte ki, hogy a következő hetekben sokan látogatják meg a kiállítást. Elmondta, bizakodásra adhat okot, hogy a Királyi Napok alatt közel 20 ezer látogatója volt a múzeum kiállítótereinek.
„Ez az óriási szám is jól mutatja, hogy az emberek kíváncsiak a kiállításokra, meg lehet őket szólítani ezekkel a kiállításokkal.” – emelte ki Cser-Palkovics András polgármester, aki köszöntőjében visszatekintett a hétvége eseményeire is. „Szombaton több mint tízezer ember a lecsófesztiválon érezte jól magát, az egyházmegyei múzeumban kiállítás nyílt, este pedig óriási sikert arató premierrel indult el a színházi évad. Most pedig itt vagyunk a Nemzeti Emlékhelyen, nemzetünk bölcsőjében, egy szakmailag értékes és egyúttal látványos kiállítás megnyitóján.” – fogalmazott Székesfehérvár polgármestere, aki szerint ebben a néhány napban is megmutatkozik, hogy a város alkalmas arra, hogy 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa legyen és benyújtsa pályázatát. Cser-Palkovics András egyúttal köszönetet mondott Vargha Tamásnak az Árpád-ház programmal kapcsolatos kormányzati döntésekért, amelyek több évtizedes problémákat oldanak meg a kövek biztonságos elhelyezésével.
A Koronázó Bazilika története című tárlattal kapcsolatban a polgármester kiemelte, hogy a kiállítás szakmai diskurzust generál, emellett pedig a látogatók számra is látványos, sok információt nyújtó kiállítást jelent, segítségül hívva a legmodernebb technológiát.
