-
A magyar kultúra napja
1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.A magyar kultúra napja ünnepi eseményei Székesfehérváron
2025.01.22. -
XV. Fehérvári Versünnep
Legyen szó szerelemről vagy szakításról, boldogságról vagy szomorúságról, a versek megnyugvást, erőt adnak. Nem csak a vers hallgatójának, de az előadójának is. Talán ezért is olyan kedvelt a Fehérvári Versünnep, amelyre immár tizenötödik alkalommal, február 7-ig jelentkezhetnek a 9-13. osztályos diákok.
2025.01.21. -
"Hazádnak rendületlenül..."
A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan megemlékezést tartottak a Vörösmarty Mihály Könyvtár Zsolt utcai Tagkönyvtárában. Az előadás a Szózat című költeményt állította a középpontba, de természetesen Vörösmarty Mihály élete és munkássága is szóba került.
2025.01.21. -
Csöröge az Erkel Színházban
A gyermek, az ifjúsági és a felnőtt korosztályban is ott lesz az Alba Regia Táncegyüttes és utánpótlás műhelye, az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola – ARAMI két csoportja a 2024. év legszínvonalasabb produkcióit bemutató gálaműsorokon.
2025.01.21.
Művek az emeletről – megnyílt Schaár Erzsébet életmű-kiállítása
A Szent István Király Múzeum képzőművészeti anyagában önálló egységet jelent Schaár Erzsébet (1908–1975) félszáz darabos gyűjteménye. Az 50 kis- és nagyméretű plasztikából álló kollekció a művész örökösei - Vilt Tibor és Wilt Pál -, valamint a Kulturális Minisztérium ajándékaként került Székesfehérvárra. A XX. századi magyar szobrászat meghatározó és kiemelkedő egyénisége életében is sok szállal kapcsolódott Fehérvárhoz: 1966-ban egyéni kiállítása volt az Országzászló téren, 1968-ban részt vett a legelső székesfehérvári művésztelepen a Könnyűfémműben, és 1974-ben a Csók István Képtárban készítette el az Utca című nagyszabású kiállítását, amelyet Pilinszky János „avatott” fel verseivel.
A Schaár-gyűjtemény 1980-tól 2005-ig volt látható a Jókai utca 11. számú ház emeletén, a Smohay János által a múzeumnak ajándékozott 18. századi műemléképületben. A kiállítást 2006-ban, az épület jelentős állagromlása miatt be kellett zárni, azóta a gyűjtemény nem volt látogatható.
A most megnyílt tárlat valamennyi alkotása 1925 és 1975 között készült, változatos anyagokból (ólom, fa, bronz, műkő, üveg, műanyag, alumínium, hungarocell) és sokféle méretben (10 centiméterestől a kiállítóterem-méretűig). A kiállított alkotások mellett a befogadás élményét két folyamatosan vetített dokumentumfilm is segíti a tárlaton: az egyik Két arckép címmel azt mutatja be, amint 1965-ben, Psota Irén portréját mintázza a szobrász; a másik pedig azt, ahogyan 1974-ben a Csók István Képtárban felépül az Utca című kiállítás és azt Pilinszky János megnyitja.Győr Attila, a Szent István Király Múzeum igazgatóhelyettese fiatalkori élményeit idézte fel Schaár Erzsébet művészetével kapcsolatban, kiemelve, hogy olyan produktummal állunk szemben, amit ha egyszer valaki lát, nem felejti el. Elmondta, hogy nagyon fontos a múzeum számára, hogy a saját gyűjteményanyagból rendezhetnek kiállítást. A „Művek az emeletről” cím arra utal, hogy az emeleti raktárból – ami egykor a kiállítás helyéül szolgált – hozták le és rendezték újra ezt a tárlatot. Az igazgatóhelyettes a művek különlegességéről, szépségéről, sajátos megoldásairól is beszélt, és köszönetet mondott a restaurátorok munkájáért. Elmondta, hogy a teljes Schaár-hagyatékról tudományos feldolgozás készül, miután a gyűjtemény digitalizálása már megtörtént.„Ez a kiállítás hiánypótló kiállítás, azt is mondhatnánk, hogy talán régi adósságot is törlesztünk vele, hiszen egy fantasztikus művész fehérvári gyűjteményéről beszélünk. Egy múzeum életében kiemelkedően fontos minden kiállítás, fontosak a hozzájuk kapcsolódó paraméterek, de arra különösen büszke lehet egy intézmény és egy város, mint közösség, hogy olyan gyűjteményből rendez kiállítást, ami az övé.” – fogalmazott Cser-Palkovics András polgármester, és a gyűjtemény feldolgozásának, megismertetésének felelősségét emelte ki.
Székesfehérvárnak, mint fenntartónak átlátszó szándéka, hogy sokszínű, valódi értékeket közvetítő múzeum működjön a városban, amelynek tárlatai, rendezvényei valóban megszólítják az embereket.
Várkonyi György művészettörténész kiemelte, hogy a székesfehérvári Schaár-gyűjtemény darabjai alakító és interpretáló viszonyból születtek, köszönhetően Kovalovszky Márta és Kovács Péter művészettörténészeknek. Várkonyi György szólt arról is, hogy a székesfehérvári Schaár-gyűjtemény teljes életmű keresztmetszet jelent és ez az életmű a magyar szobrászatban megfigyelhető nyelvi és műfaji fejlődés megkerülhetetlen modellje. „A kiállítás reprezentálja az életutat, az életművet és a virtuális kiállítás vége, az Utca ugyancsak egy életművel való számvetés volt. Az életmű alakulása organikus és modellszerű. Az első igazi méltatója ennek a szobrászatnak Ferenczy Béni volt.” – emelte ki a művészettörténész.