-
Nyolc nemzetiségi önkormányzat kezdte meg a munkát
Az új ciklusban összesen nyolc nemzetiségi önkormányzat képviselői kezdték meg munkájukat. A székesfehérvári kisközösségeket segítő testületek elnökeivel szerdán délután találkozott dr. Cser-Palkovics András.
2024.11.20. -
Lakossági fórum Öreghegyen
A közlekedés volt az egyik legfontosabb téma az Öreghegyi lakossági fórumon, ahova szerdán kora este Östör Annamária a 12. számú választókörzet önkormányzati képviselője várta a városrészben élőket. Szó volt arról, hogy várhatóan a jövő évi városi költségvetés tartalmazza majd a Nagyszombati felújításának első ütemét, a Pozsonyi út teljes felújítására pedig 2025 március végéig nyújtja be pályázatát Fehérvár.
2024.11.20. -
Előadás a genetikai módosításokról
A genetikai módosításokról és a GMO-król hallhattak előadást az érdeklődők a Mathias Corvinus Collegium Székesfehérvári Képzési Központjában csütörtök este. Az előadó ezúttal Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója volt.
2024.11.22. -
Elbúcsúztatták Kurucz Pált
Búcsúzunk Kurucz Páltól, az Alba Regia Táncegyüttes táncosától.
2024.11.22.
Hagyomány és minőség - Értékes Megyenap Székesfehérváron
„Mi magyarok, mindig is úgy gondoltuk, hogy az erős nemzetek tehetik erőssé Európát és erős nemzetekre lehet alapítani szűkebb és tágabb hazánk fejlődését. Egy nemzet pedig akkor lehet erős, ha ragaszkodik az identitásához, ragaszkodik a kulturális, vallási, történelmi örökségéhez és a munkára alapozza a sikert és előrehaladás lehetőségét.” - emelte ki ünnepi beszédében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
"Magyarország az elmúlt esztendőkben Európában a legtöbbet tette azért, hogy a polgárai munkalehetőséghez, ezáltal a kiszámítható, tisztességes megélhetés lehetőségéhez jussanak."
Elmondta, hogy a rendszerváltás óta az országban soha nem dolgoztak annyian, mint most. Nyolc év alatt 750 ezer új munkahely jött létre, ebből a teljesítményből Fejér megye kimagaslóan vette ki a részét és mára az ország egyik leggyorsabban fejlődő megyéjévé vált. „A megye fantasztikus teljesítményére is szükség volt ahhoz, hogy elmondhassuk, Magyarország sikeresen tudott bekapcsolódni abba az öldöklő nemzetközi küzdelembe, amely a munkahelyteremtő beruházásokért zajlik.” - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter, aki szólt arról is, hogy a fejlődés folytatásának záloga a biztonság. „Ma Magyarország Európa legbiztonságosabb országa, ez komoly vonzerő a nemzetközi befektetők számára.” - tette hozzá.
Cser-Palkovics András polgármester az ünnepi közgyűlésen elmondta, szép hagyomány, hogy a Megyenap évről évre a megye különböző településein mutatja meg magát, mutatja meg történelmi hagyományait és azt, hogy egységes, erős, egymásban bízó közösséget alkotnak a Fejér megyeiek. „Egy olyan közösség vagyunk, amely nem felejtheti el, hogy nem létezhet keresztény értékek nélkül, nem létezhet hagyományai nélkül.” - tette hozzá a polgármester, aki szólt az Európa Kulturális fővárosa pályázat meghallgatásáról is, kiemelve, hogy egy belga szocialista politikus azt kifogásolta, hogy a városban túl sok a mosolygós ember és túl sok a kereszt. „Volt olyan időszak, hogy az Országalmán nem volt kereszt, azt kommunista diktatúrának és szocializmusnak hívták.” - emlékeztetett Székesfehérvár polgármestere, hozzátéve, hogy szerencsére újra van kereszt, a város pedig büszke a Szent István-i értékrendre.
„Valljuk, hogy lehet úgy XXI. századi várost építeni, hogy hagyományainkat nem elfelejtjük, hanem ápoljuk. Ez a mi üzenetünk arról, hogy mit lenne érdemes Európának is követnie.” - hangsúlyozta Cser-Palkovics András.
Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke a Megyenap nyitányán kiemelte, nem szorul különösebb indoklásra a Megyenap helyszíne, hiszen nemzetünk történelmi fővárosáról, államiságunk szakrális bölcsőjéről van szó. Hozzátette, hogy a történelmi, keresztény múlt mellé az a közösségszervező erő és az a kulturális szervezés párosul, amit Székesfehérvár hosszú évek óta folytat és mindezt kiegészítik azok a kiváló gazdasági mutatók, amelyeknek köszönhetően a megye is országos élmezőnybe került.
Az ünnepi közgyűlésen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter adta át a legrangosabb kitüntető címet, a „Fejér Megye Díszpolgára” elismerést Nagy Benedek szobrászművésznek és a posztumusz kitüntető címet Ütő Endre, Liszt Ferenc-díjas operaénekes özvegyének.
Nagy Benedek munkássága kiemelkedik a Móron élő és alkotó művészek közül. Ismerői szerint legnemesebb emberi tulajdonsága a szépre való nevelés belülről jövő „kényszere”, ez a humanizmus fogalmazódik meg szobraiban, kisplasztikáiban, érméiben. Több évtizedes alkotó tevékenysége eredményeként Magyarországon - kis falvakban és nagy városokban - közel 40 köztéri szobra, alkotása hirdeti Soprontól Nyíregyházáig művészi tehetségét, azt, hogy a kortárs szobrászművészetet milyen magas színvonalon képviseli. Személyes tevékenységének is köszönhető a móri Lamberg-kastélyhoz tartozó műemléki Kútház megmentése, a Lamberg-kastély park teljes felújítása és szoborparkká alakítása, a zenepavilon és a madárház tervezése, kivitelezésének művezetése, magas színvonalú helyi kiállítási programok beindítása.
Ütő Endre (1937-2017) 1937. június 2-án született Kőbányán. Fiatalon kiváló sportoló volt, emellett színházi karrierről álmodozott, végül a Zeneakadémia ének tanszakára iratkozott be. Tanulmányait 1964-ben fejezte be, majd a Magyar Állami Operaház magánénekese lett. 1964 és 1966 között a római Santa Cecilia Akadémián tanult, Münchenben és Reggio Emiliában énekversenyt nyert, utóbbin a pályakezdő Luciano Pavarottival is együtt énekelhetett. A zeneirodalom legnagyobb basszus szerepeit formálta meg, főként Verdi, Puccini, Csajkovszkij és Gounod operáiban. Ütő Endre 1990 és 1995 között volt az Operaház főigazgatója. Igazgatása alatt operastúdiót alapítottak, hogy a fiatal művészeket a színpadi játékra oktathassák. Nyugdíjba vonulása után feleségével Lovasberénybe költözött, ahol a Kastély és parasztház programsorozat keretében több operát is színpadra állított a Cziráky-kastély udvarán. Agyagozással, fafaragással is foglalkozott, galériát is működtetett. Ütő Endrét 1970-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 2014-ben a Magyar Érdemrend középkereszt kitüntetésben részesült, 2017-ben érdemes művész lett.
A további díjakat Vargha Tamás és Törő Gábor országgyűlési képviselők adták át a díjazottaknak.
Posztumusz Dr. Berzsenyi Zoltán Díj - Kaszás Györgyné, Dr. Berzsenyi Zoltán Díj - Dr. Lengyelfi Zsuzsanna, Fekete János Díj - Dr. Szlávik Ferenc, Fekete János Díj - Váradi Klára, Gróf Klebelsberg Kuno Emlékérem - Pápay Ágostonné, Gróf Klebelsberg Kuno Emlékérem - Térmegné Nyári Katalin, Marosi Arnold Díj - Hutváger Pál, Marosi Arnold Díj - Nádorfi Gabriella , Németh László Díj - Göndör Károlyné, Németh László Díj - Zámbó Tibor, Dr. Paulikovics Elemér Díj - Mentőállomás kollektívája, Dr. Paulikovics Elemér Díj - Szoboszlai Zoltán, Pápay Ágoston Díj - Kiss Jánosné, Pápay Ágoston Díj - Scheffer Tímea, Salamon Lajos Díj - Borsits László rendőr alezredes, Salamon Lajos Díj - Kovács József címzetes rendőr főtörzszászlós, Széchenyi Viktor Díj - Jüllich Ádám, Széchenyi Viktor Díj - Molnár Pál, Terstyánszky Ödön Díj - Bihari Róbert, Terstyánszky Ödön Díj - Takács Mihály, Vörösmarty Mihály Díj - Esthajnal Nyugdíjas Klub Énekkara és a Cirbolya Citera zenekar, Vörösmarty Mihály Díj - Fekete Ildikó, Wekerle Sándor Díj - Fiedler Albertné, posztumusz Wekerle Sándor Díj - Markovics Sándor
A pénteki Megyekorzón bemutatkoztak helyi, saját készítésű termékeikkel Fejér megye őstermelői, kézművesei is a Szent István téren.
A „Hungaricum kincsesláda” interaktív játéktéren minden korosztály kipróbálhatja az ügyességi, logikai és memóriafejlesztő játékokat. A Szent István téren megkóstolhatjuk Fejér megye legjobb borait is, a „MINTAKincstárban” pedig játékos formában ismertetik meg a gyerekekkel a magyar népművészet formavilágát.