Vörös Janka, Fövenyi Máté és a fejlődés örökérvényű folyamatai

2022.07.18. 18:00 |
Vörös Janka, Fövenyi Máté és a fejlődés örökérvényű folyamatai

Vörös Janka Sólyom László- és Ablakos-Lakatos Dezső-ösztöndíjas jazzénekesnő, számos könnyűzenei projekt közreműködője, a Hang-Szín-Tér Mûvészeti Szakgimnázium és a Kodolányi János Egyetem művésztanára. Harmadik lemezén dolgozik, zenekara a Newseries, amelynek repertoárja angol nyelvű, jazz alapokra épülő, modern és egyedi saját kompozíciókból áll. Fövenyi Máté 2015-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen jazzgitár-tanárként, azóta tanít a Hang-Szín-Tér Művészeti Szakgimnáziumban. Több hazai könnyűzenei formációban szerepel, jelenleg a Newseries és a Freddie produkcióval járja az országot, gitárosként a Vörösmarty Színház zenés darabjaiban is közreműködik.  

Rácáfoltatok Wood Allen elhíresült mosdására, mi szerint, aki nem tudja csinálni, az tanítja... Ti nem csupán tanítjátok a jazzt, de magas szinten is művelitek. Ennyit Allenről? 

Már ismertem ezt a mondást, de nem tudtam, hogy ez Woody Allentől van – kezdte Janka. - Úgy vélem, ahhoz, hogy valaki jó tanár legyen, arra fel kell készülnie, meg kell tanulnia azt, hogyan kell tanítani. Tapasztalat nélkül nehéz, mert komplex tevékenység a tanítás, az embernek ismernie kell önmagát, saját határait, szükséges tudnia, miben erős, miben kevésbé az. Muszáj törekedni arra, hogy azt adjuk át a tanítványoknak, amiben erősek vagyunk.

Természetesen a tanártól sem lehet mindent megtanulni, de jó, ha megközelítjük a mindent.

A másik fontos dolog e tevekénységben az emberismeret, amit nem lehet egyik pillanatról a másikra elsajátítani, ráadásul minden tanítvány más és más ember, ezért tudni kell, kit, mivel lehet átlendíteni a problémás szituációkon, kivel milyen nyelven lehet beszélni, és ez esetben nem a nemzeti nyelvre gondolok, hanem arra, miképp tudunk szólni a másikhoz, mi lehet a szeretet nyelve az esetében.  

Janka a legbonyolultabb hangszeren, az emberi hangon “játszik”, az emberi hang művészetét tanítja. Te, Máté gitározol, e hangszert tanítod. A zene nyelve nemzetközi, a gitár “nyelvtant” miképp tudod elsajátíttatni?    

Egy szaxofonos barátomtól hallottam, hogy a gitáron is intonálni kell, és ezt bóknak szánta. Ugyanis két gitáros közül az a jobb, amelyik intonál a gitáron, ami azért furcsa, mert ezt a kifejezést az énekesek esetében használjuk, de lám, mindkét hangszer, a gitár és az emberi hang esetében is nagyon fontos ez. A másik lényeges dolog, hogy a gitáron az önkifejezés is ugyanúgy működjön, mint az emberi hang esetében, csak más eszközökkel. Minden hangszernél fontos, hogy a művész a saját arculatára formálva, felnagyítva közvetítse gondolatait a hallgatói felé. Persze a nagy gitárosokról, a kedvenceimről beszélek, én még csak törekszem erre.  

Jönnek sorban a lemezek, ami a fejlődéssel azonos. Melyik szakaszát élitek művészeteteknek jenleg? Ott tartotok, ahol lennetek kell? 

Ez a folyamat örökérvényű, mert a világ változásait meg kell, hogy élje minden művész. És jó, ha nemcsak a művész teszi ezt meg - válaszolt elsőként Máté. - Változni szükségszerű, kíváncsi vagyok, mit hoz művészileg a jövő, bár sajnos a világ dolgairól jelenleg okosat most aligha lehet mondani. A művészi jövőnk megfelelő nyitottsággal kialakul, de persze kérdés, hogy milyen stílusban, milyen lelkiállapotban milyen dalok, milyen művek születnek majd meg.  

Ebből a szempontból kissé másabb, ellentmondásosabb vagyok, mert nekem most elég rossz a lelkiállapotom - így Janka. - Nagyon megvisel, ami a világban zajlik, és nagyon rossz jövőképem van. De szerencsére ezt félre tudom tenni a zenében, vagy lehet éppen a zene az, ami gyógyír a számomra. Érzem, hogy most meg tudok állni, és képes vagyok figyelni olyan zenei részletekre, amire eddig nem tudtam, mert vagy az énekesekre, vagy az énekre magára figyeltem. Komplexebb lettem, aminek köszönhetően talán kicsivel jobb dalokat tudok írni, több, konkrétabb, megfoghatóbb ötleteim vannak. Azokat a dalokat, amiket mostanában írtam, pozitívabbnak, vidámabbnak érzem. És ezek a hangulatomtól függetlenek.  

Halkabban, hangosabban, suttogva, vagy ordítva tudod közvetíteni az értéseid, érzelmeid, a jelen helyzetben?  

Jogos a kérdés, a válaszom az, hogy mindennek az elegyével. Az összezavarodottságom biztos, hogy észrevehető rajtam az éneklés terén, összetettebb a technika, amit használok. Lehet, hogy valakinek ezt túl sok, folyamatosan őrlődök, hogy mit, milyen arányban kellene használom, Jelenleg az ösztönösség az, ami mutatja az irányt a számomra, és nem feltétlen a tudatosság.  

Édesapád a fehérvári jazz meghatározója zenészként, ismeretterjesztőként, szervezőként. Te vagy a második a családban, de ha jól sejtem, épül a Vörös-dinasztia... 

Van benne valami. Az öcsém is gitáros, zeneszerző, producer, aztán majd meglátjuk, hogy a gyerekeink mit visznek magukkal, de ne feledjük el, az is nagy kérdés, hogy a világ mit tesz majd nekik lehetővé... A kislányom mindenesetre már közölte, hogy ő bizony táncosnő lesz, ha majd nagy lesz... 

Interjú