Lelki Egészség Világnapja 2010

A Magyar Pszichiátriai Társaság, a Védőháló a Lelki Egészségért Alapítvány, valamint a Magyar Vöröskereszt, csatlakozva a Mentális Egészség Világszövetségének 150 országban zajló kampányához, 2010. október 10-én a Mentális Egészség Világnapján a krónikus betegségek (szívbetegségek, cukorbetegség, aszthma, mozgásszervi betegségek) és a lelki zavarok kapcsolatára hívja fel a társadalom figyelmét. 
2010.10.08. 20:54 |
 A Magyar Pszichiátriai Társaság, a Védőháló a Lelki Egészségért Alapítvány, valamint a Magyar Vöröskereszt, csatlakozva a Mentális Egészség Világszövetségének 150 országban zajló kampányához, 2010. október 10-én a Mentális Egészség Világnapján a krónikus betegségek (szívbetegségek, cukorbetegség, aszthma, mozgásszervi betegségek) és a lelki zavarok kapcsolatára hívja fel a társadalom figyelmét.

 ”Nincs egészség lelki egészség nélkül”, írta 2007-ben Martin Prince, a neves népegészségtan professzor a legtekintélyesebb orvosi lapban, a Lancet-ben megjelenő híres cikkében. Ma már tudjuk, hogy a lelki egészség nemcsak a mindennapi jól-létünkhöz, karrierünk, családi, baráti kapcsolataink működtetéséhez szükséges: a lelki egészség hiánya a gyakori testi betegségek, elsősorban a szív-érrendszeri betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora. Nem véletlen tehát, hogy a WHO és az EU népegészségügyi programjának is egyik legfontosabb területe a lelki egészség fejlesztése, és a pszichológiai, pszichiátriai zavarok megelőzése.
 
 A mentális beteség napjaink egyik legkomolyabb egészségügyi és társadalmi kihívása. Becslések szerint jelenleg kb. 50 millió ember - a népesség mintegy 11 százaléka - küzd mentális zavarokkal.
 
 Ma a depresszió jelenti a leggyakoribb egészségi problémát több EU tagállamban, mivel 18,4 millió 18 és 65 év közötti ember szenved súlyos depresszióban. Az EU-ban, minden 9. percben öngyilkossággal ér véget egy élet, azaz évente 58.000 uniós polgár (az esetek háromnegyed részét férfiak követik el) vet véget életének önszántából. A becslések szerint az öngyilkossági kísérletek száma ennek tízszerese.
 
 A mentális zavarok kb. fele serdülőkorban jelentkezik először. Mindemellett a fiatalok körében 10-20 százalékra tehető a lelki zavarban szenvedők aránya, ami még magasabb lehet a hátrányosabb helyzetű népességi csoportokban.
 
 A mentális betegségek óriási gazdasági költséget is jelentenek: egyes becslések szerint ez az EU GDP-jének 3-4 százalékát is eléri. A neuropszichiátriai zavarok felelősek a fogyatékosságok egyharmadáért, a kórházi ellátási költségek 15 százalékáért, a gyógyszerköltségek közel egynegyedéért, a szociális munkások terhelésének feléért, és egyedül Nagy-Britanniában minden évben 90 millió munkanap kiesést jelentenek.