-
Búcsúünnep a Zsolt utcában
Gyerekeknek szóló kézműves foglalkozással indult az idei Krisztus Király Napok, a Zsolt utcai templomban és annak közösségi házában. A kicsik mézeskalácsot sütöttek, asztali díszeket, adventi koszorúkat készítettek szombat délelőtt. Az Krisztus Király Templomhoz kapcsolódó búcsúünnep eseményei késő délután folytatódnak.
2024.11.23. -
Pro Theatro-díj
Székesfehérvár kulturális, táncművészeti értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Pro Theatro-díjat adományozott Székesfehérvár Közgyűlése Cristina Porres Mormeneo-nak. A Székesfehérvári Balett Színház szólistája és vezető balettmestere a Tűzmadár című táncszínházi produkció pénteki premierje előtt vette át az elismerést dr. Cser-Palkovics András polgármestertől.
2024.11.22. -
150 éves a múzeum
Már nagy erőkkel készülnek az év legfontosabb fehérvári kiállítására a Csók István Képtárban. 150 éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum - ezen apropóból nyílik majd november 30-án nagyszabású tárlat Fehérváron.
2024.11.22. -
Elkezdődött az énekverseny
Elkezdődött az Országos Gregor József Énekverseny a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnáziumban. Idén közel nyolcvan diák jelentkezett a három napos megmérettetésre.
2024.11.22.
Prométheusz bemutatkozott, avagy a Fehérvári Balett Színház új bemutatója
Jóleső érzés volt látni, és tudni, hogy Székesfehérvár, a művészetek városa (is) ilyen remek együttessel rendelkezik, amelynek már híre van a városon és az országon kívül is. A két egyfelvonásos darab nem volt túl hosszú, de sokat mondott és lenyűgözött. Az első egyfelvonás a Szeszély címet viselte, és a világhírű koreográfus, Alexander Ekman alkotása. Még 2006-ban, a barcelonai IT Dansa közreműködésével alkotta meg a nagyon is emberi darabot. Hiszen az ember esendőségéről, beilleszkedési problémáiról szólt, sok humorral. Nem volt nevetséges, de mulatságos. Szomorú volt, de nem annyira, hogy tragikusnak érezhessük. Mozdultak a kezek, a lábak egyszerre és külön, külön, beszéltek a színpadon lévők egyszerre és kettesben, vagy egyenként, ám mégis a különbözőség látszata ellenére nagyon is egységes volt minden. No és a zenék! Vivaldi Négy évszak művéből a hegedű szárnyalt, rabul ejtett, a Bolero remek volt kicsit másként Edmundo Ros-től, jól szólt Nina Simon: My baby just cares for me című dala. Nemzetközi előadás volt ez, hiszen Ekman mellett, aki a jelmezeket is tervezte a fénytervet Alexandre Kurth jegyezte, míg a betanító balettmester Mathilde Van de Meerendonk volt.
Ezután a Prométheusz következett, aki ellopta a tüzet. Egerházi Attila, a színház igazgatója alkotta e remekművet a librettóval és dramaturgiával, a színpadterv koncepciójával, valamint a fény tervvel. Beethoven zenéje csodálatos volt, izzott mint a tűz, lángolt, világított, felemelt, és elmésztett. A legenda szerint amikor Zeusz megvonta a tüzet a halandóktól, egy üreges növény szárában parazsat lopott Prométheusz az égből a számukra. Megtanította őket a szántásra, vetésre, írásra, kórok gyógyítására. Zeusz bosszúból a Kaukázus szikláihoz láncolta, és egy keselyűvel minden nap kitépette a máját, amely minden nap újra nőtt. Végül Héraklész szabadította meg a láncaitól, lelőtte a keselyűt és szétzúzta a láncait. Egerházi Attila szerint Prométheusz valójában egy antihős. "Ez tragikomikus elemeket vitt a történetbe, és a balett egyfajta buleszkké alakult" vélte a dramaturg. De mégis felemelő volt Prométheusz legendája, amely kortárs, modern táncban elevenedett meg, nagyszerű koreográfiával, lehengerlő táncokkal. Csoportosan, kettesben, szólóban csalt a végén vastapsot az új bemutató.
Megérdemelten!