-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Ujjlenyomat és arclenyomat az új EU-s útlevelekben az amerikai vízummentességért
Egységes biometrikus azonosítót vezetnek be az európai uniós útlevelekben. A tagállamok 2009-ig kaptak határidőt az új útlevelek megalkotására. Az Európai Bizottság már 2004-ben felvetette a biometrikus azonosítók használatának ötletét.
A Bizottság által még 2004-ben előterjesztett javaslat csak azt írta elő kötelezően, hogy az útlevelek tartalmazzanak pontos arclenyomatot; az ujjlenyomat akkor még nem volt kötelező, arról a tagállamok saját hatáskörben dönthettek.
A mostani döntés értelmében nem csak a pontos arclenyomatot teszik bele az útlevelekbe, hanem az ujjlenyomatot is. Ez nem jelenti azt, hogy egységes európai útlevél születne: a tagállamok továbbra is olyan útiokmányt adnak polgáraiknak, amilyet akarnak, egyedül a biometrikus azonosítókat harmonizálnák.
A biometrikus adathordozók kötelezővé tételét amerikai nyomás teszi indokolttá: az Egyesült Államok hatóságai a szeptember 11-i terrorista támadások óta nagyon komolyan veszik a bevándorlás-biztonságot, és választás elé állították az európaiakat: vagy engednek, vagy 2004 októberétől mindenkinek külön vízumot kell kérnie ahhoz, hogy Amerikába utazhasson.