-
Fehérvár visszafoglalása
Székesfehérvár török alóli visszavételének 336. évfordulójára emlékeztek pénteken. A Nemzeti Emlékhely Várkörút felőli oldalán található emléktáblánál néma koszorúzást tartottak.
2024.05.17. -
Rajzpályázat a Kríziskezelőben
Több mint 200 alkotás érkezett a legkisebbektől a Kríziskezelő Központ Hogyan segíthetek egy hajléktalan embernek? című rajzpályázatára. A legszebb, legötletesebb alkotásokat csütörtökön délután díjazták, de valamennyi gyermek rajza látható lesz a központ Sörházi téri épületében.
2024.05.17. -
Vármegyenap Móron
Mór adott otthont a Fejér Vármegyei Önkormányzat legnagyobb ünnepének idén. A Vármegyenapon ünnepi közgyűlést tartottak, ahol átadták az önkormányzat kitüntetéseit.
2024.05.17. -
A Vöröskereszt világnapját ünnepelték
Május 8-a a Vöröskereszt Világnapja, május 16-án pedig a Magyar Vöröskereszt megalakulását ünnepeljük. A Világnaphoz kapcsolódóan ünnepséget rendezett a Fejér Vármegyei Szervezet.
2024.05.17.
Nagycsütörtök, az utolsó vacsora emléknapja - kezdetét vette a Szent Három Nap
Nagycsütörtökön, a Székesegyházban 10 órakor kezdődik a hagyományos olajszentelési szentmise (krizmaszentelés), melyen az egyházmegye teljes papsága részt vesz és ünnepélyesen megújítja papi ígéreteit. Szintén Nagycsütörtökön, a Székesegyházban 18 órakor Spányi Antal püspök tart szentmisét az utolsó vacsora emlékére, amelyen a lábmosás szertartását is a megyésfőpásztor végzi.
A néphagyomány szerint Rómába mennek a harangok. Az év egyik legmeghittebb estéje az egyházban. Ezt az estét a hívek Jézussal, Jézus társaként töltik el, emlékezve szenvedésének kezdetére. A katolikus egyház Nagycsütörtökön az Eucharisztia (Oltáriszentség) és az egyházi rend, a papság megalapítását ünnepli.
„Békeidőben” ennek a napnak délelőttjén a megyéspüspökök az egyházmegyék papjaival együtt miséznek a székvárosokban.
A hagyományos olajszentelési miséken a főpásztorok megszentelik a keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bérmáláshoz használatos krizmát.
A papság a szertartás során megújítja szenteléskor tett ígéreteit.
Nagycsütörtökön katolikus templomokban és számos evangélikus templomban is a mise, illetőleg az istentisztelet végén oltárfosztást végeznek. A harangok és csengők helyett a kereplő szól.
A nap szertartásához tartozik a sötétzsolozsma elimádkozása is. Az oltárra helyezett gyertyatartón minden zsoltárvers után eloltanak egy gyertyát. A gyertyák kioltása az ószövetségi próféták megölését és a szenvedő Krisztust magára hagyó tanítványok hűtlenségét jelképezi.
A néphagyományban szokás volt a tavaszi vegetációra való áldáskérés és a virrasztás, mint az Olajfák hegyén imádkozó Jézusra való emlékezés.
Szokásban állt Jézus emlékezetére hajnalban megmosakodni a patakban, a hagyomány szerint, amikor a megkötözött Jézust elvezették a Getszemáni kertből, a katonák belelökték őt a hídról a Kedron patakba, a víz azonban felfogta Jézus testét (hogy „kőbe ne üsse a lábát” - Zsolt 91,12), s közben magába fogadta a vért a vérrel verítékező testről. Ezért alkalmas a víz a bűnök lemosására.