-
Müller Ferenc építész lesz a vendég
Müller Ferenc, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége volt elnöke lesz a vendég a Vörösmarty Társaság Íróasztal című beszélgetős estjén, november 27-én.
2024.11.27. -
Nyitott könyvek Pilinszkyvel
Pilinszky-emlékesttel folytatódik a Nyitott könyvek – beszélgetés az irodalomról sorozat. November 27-én, szerdán a költő születésének 103. évfordulóján a családtagok, Kovács Péter és Kovalovszky Márta művészettörténészek, a közel álló egykori szomszédok közül Illyés Endre, valamint az utolsó nyilvános szereplés, a rendhagyó irodalomóra szervezője, Bakonyi István irodalomtörténész lesz Bokros Judit és Gellén-Miklós Gábor vendége.
2024.11.27. -
A Katalinokat köszöntötték
Szép székesfehérvári hagyomány, hogy minden évben közös névnapi ünnepségre várják a Katalinokat. Az idei köszöntést is a Liszt Ferenc utcában, Kati néni szobránál rendezték.
2024.11.26. -
A néptánc egy életre szól
Kárpát-medencei szenior néptánccsoportok érkeztek Székesfehérvárra. A Katalin-napi batyus bálon az Alba Regia Táncegyüttes látta vendégül őket a Felsővárosi Közösségi Házban.
2024.11.26.
107 éve működik villany közvilágítás Székesfehérváron
1873-ban vezették be a gázvilágítást Fehérváron, melyet a századfordulón, először a város utcáin 1903. január elején váltott fel villanyvilágítás. A század első évtizedére készültek el a vízmű és a vízvezeték hálózat tervei, amelyek a város utcaszabályozásával egy időben 1913-ban az I. világháborút megelőző évben valósultak meg. A városszépítést még az 1868-ban létrehozott Szépítészeti Alap tette lehetővé.
2010.01.07. 08:23 |
1873-ban vezették be a gázvilágítást Fehérváron, melyet a századfordulón, először a város utcáin 1903. január elején váltott fel villanyvilágítás. A század első évtizedére készültek el a vízmű és a vízvezeték hálózat tervei, amelyek a város utcaszabályozásával egy időben 1913-ban az I. világháborút megelőző évben valósultak meg. A városszépítést még az 1868-ban létrehozott Szépítészeti Alap tette lehetővé, a város szépítésével pedig a hatósági jogkörrel is rendelkező szépítészeti bizottság foglalkozott.
A dualista kori fejlődés során a város lélekszáma és belterülete minden korábbit meghaladó mértékben növekedett. Új városrész alakult a belterület keleti határán, a városfejlődés a XX. század 20-30-as éveiben is ebben az irányban folytatódott. A kiegyezést követő évtizedek tervszerű városrendezésének köszönhetően újabb intézményekkel, középületekkel gazdagodott a város. Az intézményi építkezéseket elsősorban a kincstár finanszírozta, jelentős építkezés indult a katonaság, a hadkerületi parancsnokság, valamint az állami hivatalok elhelyezése érdekében. Az építkezésekkel együtt járó rendezések a városképet jelentősen befolyásolták: parkokat, sétányokat, tereket alakítottak ki. Egyes hivatalokat ún. intézményi tömbben helyeztek el (rendőrség, bíróság, csendőrség, valamint a katonai épületek).
A két világháború között tovább folytatódtak a kiegyezést követően meghonosodott kiállítások, rendezvények. A város 1922-ben országos hírű ünnepségek között emlékezett meg az Aranybulla kihirdetésének 700. évfordulójáról. Ekkor emlékoszloppal is megjelölték a bulla kihirdetési helyét, a Csúcsos-hegyen. (Az emlékoszlop a II. világháborúban semmisült meg.) A századforduló utáni kisebb megyei vásárokat, 1927. augusztus 13-28. között Országos Ipari, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Kiállítás, Vásár követte.