-
Játékmúzeum az ünnepek alatt
A két ünnep között is várja a látogatókat a Hetedhét Játékmúzeum a Hiemer-házban. A Szent István Király Múzeum többi kiállítóhelye december 22-ig látogatható, majd január 6-án nyitnak újra.
2025.12.18. -
Karácsonyi fúvóskoncert
December 21-én 17 órára a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent István termébe várják a zenebarátokat a Székesfehérvári Fúvószenekar karácsonyi koncertjére. Vezényel Szebik Máté és Hámori János. A belépés díjtalan, de adományokat köszönettel elfogadnak.
2025.12.18. -
Karácsonyi koncert
Ebben az esztendőben is a Szent Imre Templomban rendezte meg karácsonyi hangversenyét a Kodály Iskola. Az esten az intézmény valamennyi korosztályának kórusa fellépett.
2025.12.17. -
Több mint 100 takarót gyűjtöttek
Lezárult a Vörösmarty Színház hagyományos Hozz egy takarót! jótékonysági akciója, amely során idén több mint száz takarót gyűjtöttek össze a székesfehérváriak és a színház közössége.
2025.12.17.
150 éve, ezen a napon állították fel Fehérváron, az ország első Vörösmarty Mihály szobrát
Pontosan ezen a napon, 150 évvel ezelőtt Székesfehérváron avatták fel az ország első Vörösmarty Mihály szobrát. A neoabszolitizmus korában az 1860-ban megalakult Székesfehérvári Vörösmarty Szoborbizottmány az országban elsőként indított gyűjtést a fehérvári diák, Vörösmarty Mihály szobrának felállítására, mely igaz már 1864-ben elkészült, de csak később 1866 május 6-án avatták fel ünnepélyesen a költőről elnevezett téren.
2016.05.06. 07:37 |
Pontosan ezen a napon, 150 évvel ezelőtt Székesfehérváron avatták fel az ország első Vörösmarty Mihály szobrát. A neoabszolitizmus korában az 1860-ban megalakult Székesfehérvári Vörösmarty Szoborbizottmány az országban elsőként indított gyűjtést a fehérvári diák, Vörösmarty Mihály szobrának felállítására, mely igaz már 1864-ben elkészült, de csak később 1866 május 6-án avatták fel ünnepélyesen a költőről elnevezett téren.

Az első köztéren felállított Vörösmarty Mihály szobor még 1864. októberében készült el Bécsben a Fernkorn műhelyben. A talapzatot, amelybe üveg és bádogszelencében emlékiratot is elhelyeztek, 1865. augusztus 14-én avatták fel. Az életnagyságú szobor pedig később került a helyére, ünnepélyes avatása 1866. május 6-án volt.
Székesfehérvár a neoabszolutizmus korszakában a közigazgatási átszervezések következtében elvesztette önálló törvényhatósági jogait, 1850-1860 között Fejér vármegye alá rendelték. Az önkormányzati rendszer visszaállításakor, majd ezt követő újabb megszüntetésekor a város a függetlenségi hagyományokat folytatta. E politika színtere volt többek között az 1860-ban megalakult Székesfehérvári Vörösmarty Szoborbizottmány és a Székesfehérvári Magyar Színügyet Pártoló Társulat. A szoborbizottmány az országban elsőként indított gyűjtést a fehérvári diák, Vörösmarty Mihály szobrának felállítására.

A bizottmány több éves munkája eredményeképpen 1866. május 6-án állították fel a költőről elnevezett téren, Vay Miklós alkotását. A színügyet pártoló társulat egyébként a színház működtetésére, illetőleg színház építésére törekedett.

Háromlépcsős fehér márvány talapzaton emelkedő, zömök toszkán pilléren áll a költő egészalakos bronzszobra. A díszmagyart viselő Vörösmarty Mihály felemelt jobb kezében tollat, lecsüngő bal kezében könyvet tart.
A képeslapokat a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély képeslap gyűjteményéből kaptuk, az íráshoz a forrás a Városi Levéltár és Kutatóintézet honlapjáról és Magony Imre, Székesfehérvár szobrai c. munkájából származik.