-
Katalin nap Fehérváron
Szép székesfehérvári hagyomány, hogy minden évben közös névnapi ünnepségre várják a Katalinokat. Az idei köszöntést is a Liszt Ferenc utcában, Kati néni szobránál rendezték, ahol volt népzene és énekes jókívánság, valamint sok finomsággal – köztük zsíros kenyérrel és felsővárosi savanyú káposztával – is kínálták a résztvevőket.
2024.11.25. -
A bazilika Mátyás korában
Izgalmasnak ígérkező kiállításra, illetve tárlatvezetésre várja az érdeklődőket november 27-én a Szent István Király Múzeum. A Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban megnyíló kiállítás a templom Mátyás király kori megjelenéséről készült elvi rekonstrukciókat mutatja be részletgazdag ábrázolásokkal.
2024.11.25. -
A Katalinokat köszöntötték
Szép székesfehérvári hagyomány, hogy minden évben közös névnapi ünnepségre várják a Katalinokat. Az idei köszöntést is a Liszt Ferenc utcában, Kati néni szobránál rendezték.
2024.11.26. -
A néptánc egy életre szól
Kárpát-medencei szenior néptánccsoportok érkeztek Székesfehérvárra. A Katalin-napi batyus bálon az Alba Regia Táncegyüttes látta vendégül őket a Felsővárosi Közösségi Házban.
2024.11.26.
150 éve született Prohászka Ottokár püspök
Százötven éve, 1858. október 12-én született Prohászka Ottokár püspök, egyházi író, katolikus gondolkodó, akinek személye, életműve ma is viták kereszttüzében áll. 1905-ben nevezték ki székesfehérvári püspökké. Az 1940-es évek elején kezdeményezték boldoggá avatását, de ezt sem a hivatalos magyar egyház, sem a Szentszék nem támogatta. 2005-2006-ban, püspökké szentelésének 100. évfordulóján emlékévet rendeztek tiszteletére.
2008.10.11. 09:18 |
Százötven éve, 1858. október 12-én született Prohászka Ottokár püspök, egyházi író, katolikus gondolkodó, akinek személye, életműve ma is viták kereszttüzében áll. 1905-ben nevezték ki székesfehérvári püspökké. 2005-2006-ban, püspökké szentelésének 100. évfordulóján emlékévet rendeztek tiszteletére.
Németajkú köztisztviselő-polgári családból származott, magyarul csak iskolásként tanult meg. A kalocsai jezsuita gimnáziumban döntött a papi hivatás mellett, Simor János hercegprímás támogatásával szerzett doktorátust a jezsuiták római egyetemén, az Örök Városban szentelték 1881-ben pappá. 1884-ben az esztergomi szeminárium dogmatika tanárává, 1890-ben spirituálisává nevezték ki, 1904-től a budapesti egyetemen tanított dogmatikát. XIII. Leó pápa szociális tanításait hirdetve igyekezett keresztény megoldást találni a munkáskérdésre, szemben a feltörő szociáldemokráciával. Az 1890-es évek közepén aktívan részt vett a Katolikus Néppárt, majd 1903-ban a Regnum Marianum ifjúságnevelő papi mozgalom megalapításában, 1905-ben nevezték ki székesfehérvári püspökké.
A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának nemzetgyűlési képviselőjeként 1920-ban támogatta Horthy Miklós kormányzóvá választását. Tőle származik a később gyászos karriert befutott hungarizmus kifejezés, amelyen ő még a magyar érdekekért való munkálkodást, a keresztény és szocialista szemléletet értette. 1922-ben kiábrándulva felhagyott a politikával, de a nyilvánosság előtt soha nem határolódott el a keresztény-nemzeti kurzustól. 1927. április 2-án, a szószéken kapott agyvérzés után halt meg. Prohászka a katolikus megújhodás területén ért el maradandó eredményeket, politikai működése korántsem minősíthető ilyen sikeresnek. Az 1940-es évek elején kezdeményezték boldoggá avatását, de ezt sem a hivatalos magyar egyház, sem a Szentszék nem támogatta. 2005-2006-ban, püspökké szentelésének 100. évfordulóján emlékévet rendeztek tiszteletére.
Németajkú köztisztviselő-polgári családból származott, magyarul csak iskolásként tanult meg. A kalocsai jezsuita gimnáziumban döntött a papi hivatás mellett, Simor János hercegprímás támogatásával szerzett doktorátust a jezsuiták római egyetemén, az Örök Városban szentelték 1881-ben pappá. 1884-ben az esztergomi szeminárium dogmatika tanárává, 1890-ben spirituálisává nevezték ki, 1904-től a budapesti egyetemen tanított dogmatikát. XIII. Leó pápa szociális tanításait hirdetve igyekezett keresztény megoldást találni a munkáskérdésre, szemben a feltörő szociáldemokráciával. Az 1890-es évek közepén aktívan részt vett a Katolikus Néppárt, majd 1903-ban a Regnum Marianum ifjúságnevelő papi mozgalom megalapításában, 1905-ben nevezték ki székesfehérvári püspökké.
A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának nemzetgyűlési képviselőjeként 1920-ban támogatta Horthy Miklós kormányzóvá választását. Tőle származik a később gyászos karriert befutott hungarizmus kifejezés, amelyen ő még a magyar érdekekért való munkálkodást, a keresztény és szocialista szemléletet értette. 1922-ben kiábrándulva felhagyott a politikával, de a nyilvánosság előtt soha nem határolódott el a keresztény-nemzeti kurzustól. 1927. április 2-án, a szószéken kapott agyvérzés után halt meg. Prohászka a katolikus megújhodás területén ért el maradandó eredményeket, politikai működése korántsem minősíthető ilyen sikeresnek. Az 1940-es évek elején kezdeményezték boldoggá avatását, de ezt sem a hivatalos magyar egyház, sem a Szentszék nem támogatta. 2005-2006-ban, püspökké szentelésének 100. évfordulóján emlékévet rendeztek tiszteletére.