Robbantással fenyegetőzött, veszélyeztetve a többi lakó biztonságát Lakatos Elvira, aki 22 éve lakik Székesfehérváron önkormányzati bérlakásban. 1994-ben, 23 éves korában a lakást feltörve, önkényes lakásfoglalóként költözött be gyermekével egy akkor megüresedő, önkormányzati tulajdonú lakásba.
Mintegy három éven keresztül önkényes lakásfoglalóként élt itt, amikor a Közgyűlés illetékes bizottsága – mintegy elfogadva a kialakult helyzetet – 1997-ben lakásbérleti szerződést kötött vele a fenti lakásra. Lakásbérleti jogviszonya kezdettől fogva határozott időre, első alkalommal 2000-ig szólt, ilyen értelemben Lakatos Elvira egyetlen alkalommal sem – kérdésére idézem – „tudhatta” azt, hogy lakásbérleti jogviszonya – annak lejáratakor – meghosszabbításra, megújításra kerül-e majd, illetőleg a lakást el kell-e hagynia. Ezen 22 év – illetve ha az önkényes lakásfoglalás 3 éves időtartamától eltekintünk 19 év – alatt Székesfehérvár Önkormányzata összesen hét alkalommal kötött lakásbérleti szerződést Lakatos Elvirával, biztosítva ezzel folyamatos lakhatását. Az illetékes bizottság 2000-ben a lejáró jogviszony megújítása mellett döntött 2 évre, majd 2002-ben újabb 2 évre, 2004-ig. Ezt követően a lejáró lakásbérleti jogviszonya újabb 5 évvel – 2009-ig – majd a lejáratkor további 3 évvel ismételten megújításra került annak ellenére, hogy 2009-ben, az akkor 19 éves gyermeke – ugyancsak székesfehérvári önkormányzati bérlakásba – elköltözött tőle, azaz Lakatos Elvira információink szerint 7 éve egyedül lakik önkormányzati bérlakásban. A döntéshozó 2012-ben újabb egy évre, majd a bérleti jogviszony lejártakor ismételten további egy évre, végül 2014-ben további két évre bérbe adta Lakatos Elvira részére a szóban forgó lakást. Legutolsó lakásbérleti jogviszonya a Széchenyi 76. alatti lakásra 2016. május 31. napjáig szólt.
A bérleti jogviszony lejárata előtt, még 2015-ben az Önkormányzat a Széchenyi út 76. alatti telep „A” épületének felszámolása mellett döntött. Ekkor ajánlotta fel az Önkormányzat – a korábbi bérleti jogviszony lejáratával megegyező időtartamra – a Hübner András utcai lakást, amelyet Lakatos Elvira elfogadott. A bérleti jogviszony lejáratát megelőzően benyújtott kérelmére a Gazdasági Szakbizottság 496/2016. (V. 12.) számú határozatával – 22 év elteltével – akként döntött, hogy a szóban forgó lakást ismételten nem adja bérbe Lakatos Elvira részére. Nevezett ezt az értesítést 2016. május 24-én átvette, azaz 77 napja tudott arról, hogy lakhatását egyéb módon kell megoldania.
2016. június 17. napján Lakatos Elvira a végrehajtási eljárás felfüggesztése iránti kérelmet terjesztett elő a Székesfehérvári Járásbíróságon, amelyet a bíróság 2016. június 28-án kelt végzésével elutasított. Lakatos Elvira édesanyja, valamint testvére jelenleg szintén önkormányzati bérlakásban lakik, mindketten egyedül élnek 1-1 bérlakásban és gyermeke 2009 óta ugyancsak önkormányzati bérlakásban lakik családjával.
A Lakástörvény 21.§ (2) bekezdése szerint önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. Ez alapján Lakatos Elvirát akár édesanyja, akár gyermeke jogszerűen fogadhatja be az általa lakott önkormányzati bérlakásba.
Jelenleg Székesfehérváron mintegy 250-300 új lakásigénylő várja, hogy lehetőséget kapjon arra, hogy az önkormányzati bérlakás-rendszerbe bekerülve biztosítsa saját és családja lakhatását. Sajnálatos, de tény, hogy jelenleg Székesfehérvár – hasonlóan az ország más településeihez – nem képes valamennyi szociálisan rászoruló személy részére egy időben lakhatást biztosítani, ezért a bérlakás-rendszer működtetése fluktuáció nélkül elképzelhetetlen. Az azonos helyzetben lévő rászorulókkal, lakásigénylőkkel szembeni egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség jegyében – a már hivatkozott lakáskoncepció szerint – a város igyekszik a lehető legtöbb rászoruló részére átmeneti segítséget nyújtani.
A Polgármesteri Hivatal állláspontja szerint Lakatos Elvira – azáltal, hogy 22 év alatt önkormányzati bérlakásban élhetett és nevelhette fel gyermekét annak 4 éves korától egészen 19 éves koráig, majd ezt követően egyedüli igénylőként további 7 évig – ezt az „átmeneti” segítséget megkapta a várostól. Ezért, annak ellenére, hogy – egészen a legutóbbi időkig – lakbérfizetési kötelezettségének eleget tett, ha volt is hátraléka, azt mindig rendezte, továbbá magatartási problémák sem merültek fel vele kapcsolatban, az illetékes bizottság akként döntött, hogy 22 év elteltével Lakatos Elvirával a jövőben nem kíván bérleti szerződést kötni.
Õszintén reméljük, hogy Lakatos Elvira lakhatása – akár gyermeke, édesanyja részéről történő jogszerű befogadás útján, akár egyéb módon – rendeződni fog, mint ahogyan azt is, hogy a megüresedő Hübner András utca önkormányzati bérlakás a jövőben újabb rászoruló székesfehérvári személyek részére jelenthet – ha nem is 22 éven keresztül, de 5-8 éves átmeneti időszakra – olcsó, kényelmes, hajlékot és válhat egy család igazi otthonává!
