-
Tánc-tér és Háztűznéző
Augusztus 10-én a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban programsorozat keretében kerül megrendezésre két igazán különleges előadás a Vörösmarty Színházban. Láthatjuk a Székesfehérvári Balett Színház produkcióját és Gogol: Háztűznéző című darabját is.
2024.07.30. -
Színház, tánc és balett
Országosan egyedülálló kezdeményezésként indították útjára tavaly az Ars Regia bérletet négy székesfehérvári kulturális intézmény összefogásával. A kezdeményezés a 2024/2025-ös évadban is folytatódik, a bérlet már megvásárolható.
2024.07.30. -
Első tárlat a galériában
Új kiállítás várja a művészet szerelmeseit a Távirda utcában. A Főnix Art Galéria első tárlatán öt alkotó műveit csodálhatják meg az érdeklődők két héten keresztül.
2024.07.29. -
Áldás az autókra
Az utazók védőszentjéről elnevezett maroshegyi templom július 25-én, Szent Kristóf napján tartotta hagyományos búcsúját. A szentmise részeként a hívek az úton járók patrónusához fohászkodhattak, a szertartás után pedig a járművekre kérték Szent Kristóf áldását a Vásártéren.
2024.07.26.
324 éve űzték ki elődeink a törököt Fehérvárról
Székesfehévár 143 éves török uralom alóli felszabadulására emlékeztek szerdán délután a Romkertben a Vasvári Pál Gimnázium diákjai és Székesfehérvár Önkormányzatának nevében Csapó Csilla alpolgármester. A fiatalok ünnepi műsorukban a vár visszafoglalásának eseményeit elevenítették fel: a kiéheztetett törökök 1686-ban szabadon vonulhattak ki a városból.
2010.05.19. 15:29 |
Székesfehévár 143 éves török uralom alóli felszabadulására emlékeztek szerdán délután a Romkertben a Vasvári Pál Gimnázium diákjai és Székesfehérvár Önkormányzatának nevében Csapó Csilla alpolgármester. A fiatalok ünnepi műsorukban a vár visszafoglalásának eseményeit elevenítették fel: a kiéheztetett törökök 1686-ban szabadon vonulhattak ki a városból. Az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül.
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően, Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, s a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot. A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került. A kamarai adminisztráció mellett a városparancsnok szerepe emelhető ki az első hónapokban, de tulajdonképpen hosszabb ideig fennmaradt a katonai és a kamarai igazgatás kettősége, amely számos konfliktust eredményezett.
Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt. A város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött. A Rákóczi szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be a várost. Õk honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.