-
Az agyag bűvös lelke
"Az agyagnak bűvös lelke van...." címmel nyílik kiállítás Gecző Anna Viktória munkáiból szeptember 12-én, csütörtökön este a Köfém Művelődési Házban. A tárlat október 2-ig látogatható.
2024.09.10. -
Fotópályázatot hirdettek
Idén is meghirdette a VOKE Vörösmarty Művelődési Ház és Könyvtár és a MÁV Fotókör az „Alba Regia” Fotópályázatot. A kiírás szerint a pályázaton bárki részt vehet Székesfehérvárról és a város életéről készült képekkel, illetve szabadon választott témában készült fotóval.
2024.09.10. -
Fátyoltánc
Megjelent Györe Ibolya új kötete a Fátyoltánc. A versekből és novellákból álló összeálltást az Árpád Fürdőben vehették kézbe az olvasók.
2024.09.11. -
Munkácsy bélyegeken
Megnyitotta az idei tanév első tárlatát a Városi Bélyeggyűjtő Kör a Munkácsy Mihály Általános Iskolában. Az intézményben a tanulók egészen az első félév végéig csodálhatják meg Munkácsy életét ábrázoló bélyegeket.
2024.09.10.
327 éve hagyták el végleg a törökök Székesfehérvárt
A török uralom alóli felszabadulás 327. évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget a Nemzeti Emlékhelyen, ahol a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak ünnepi műsort, majd a Nemzeti Emlékhely - Középkori Romkert külső falán elhelyezett emléktáblánál koszorút helyeztek el a résztvevők.
2015.05.19. 12:42 |
A török uralom alóli felszabadulás 327. évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget a Nemzeti Emlékhelyen, ahol a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak ünnepi műsort, majd a Nemzeti Emlékhely - Középkori Romkert külső falán elhelyezett emléktáblánál koszorút helyeztek el a résztvevők. A ünnepségen ott volt Földi Zoltán a Humán Közszolgálati Szakbizottság elnöke is.
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően, Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok, valójában azonban kiéheztették a falakon belül élőket. A hosszas blokád éhínséget eredményezett és a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én pedig a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot. Mintegy ezer katona és kétezer lakos vonult el Adony felé, ahonnan hajóval mentek tovább. Érdekes és egyben szomorú momentuma a felszabadításnak, hogy a török-magyar házasság révén született 18 évnél fiatalabb gyermekek nem hagyhatták el a várost, őket a jezsuiták nevelték tovább. A kiéheztetett törökök 1686-ban egyébként szabadon vonultak ki a városból: a források szerint az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül. Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt, tele szeméttel.
A visszafoglalt város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött és a Rákóczi szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be Fehérvárt. Õk honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.
A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került. A kamarai adminisztráció mellett a városparancsnok szerepe emelhető ki az első hónapokban, de tulajdonképpen hosszabb ideig fennmaradt a katonai és a kamarai igazgatás kettősége, amely számos konfliktust eredményezett.