65 éve kezdődtek elkeseredett harcok Székesfehérvárért

 1945. január 18-án indítottak támadást Székesfehérvár visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében és január 22-ére visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok és bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt. A háború után a a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.
2010.01.18. 07:41 |
1945. január 18-án indítottak támadást Székesfehérvár visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében és január 22-ére visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok és bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.
 
A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták.
 
A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár a harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.