-
Müller Ferenc építész lesz a vendég
Müller Ferenc, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége volt elnöke lesz a vendég a Vörösmarty Társaság Íróasztal című beszélgetős estjén, november 27-én.
2024.11.27. -
Nyitott könyvek Pilinszkyvel
Pilinszky-emlékesttel folytatódik a Nyitott könyvek – beszélgetés az irodalomról sorozat. November 27-én, szerdán a költő születésének 103. évfordulóján a családtagok, Kovács Péter és Kovalovszky Márta művészettörténészek, a közel álló egykori szomszédok közül Illyés Endre, valamint az utolsó nyilvános szereplés, a rendhagyó irodalomóra szervezője, Bakonyi István irodalomtörténész lesz Bokros Judit és Gellén-Miklós Gábor vendége.
2024.11.27. -
A Katalinokat köszöntötték
Szép székesfehérvári hagyomány, hogy minden évben közös névnapi ünnepségre várják a Katalinokat. Az idei köszöntést is a Liszt Ferenc utcában, Kati néni szobránál rendezték.
2024.11.26. -
A néptánc egy életre szól
Kárpát-medencei szenior néptánccsoportok érkeztek Székesfehérvárra. A Katalin-napi batyus bálon az Alba Regia Táncegyüttes látta vendégül őket a Felsővárosi Közösségi Házban.
2024.11.26.
65 éve kezdődtek elkeseredett harcok Székesfehérvárért
1945. január 18-án indítottak támadást Székesfehérvár visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében és január 22-ére visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok és bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt. A háború után a a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.
2010.01.18. 07:41 |
1945. január 18-án indítottak támadást Székesfehérvár visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében és január 22-ére visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok és bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.
A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A harcok december 20-án a város határában zajlottak. Székesfehérvár bevételéért december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták.
A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár a harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.