72 esztendeje kezdődtek a Szent István Év programjai

 A fehérvári polgári szellem egyik legnagyobb alkotása azonban az 1938. évi Szent István év volt, melyet 72 éve, január 17-én nyitottak meg ünnepélyesen. A város egyik legszebb évében számos rendezvény volt: vitézi avatás, tanügyi kiállítás, Pacelli bíboros látogatása, a Nemzeti Művészeti Napok, az Országos Dalosvereseny, a királyi hamvak újratemetése, a Szent István szobor leleplezése, valamint az Országos Iparművészeti és Népművészeti Kiállítás is Székesfehérváron volt.
2010.01.17. 22:20 |
A fehérvári polgári szellem egyik legnagyobb alkotása azonban az 1938. évi Szent István év volt, melyet 72 éve, január 17-én nyitottak meg ünnepélyesen. A város egyik legszebb évében számos rendezvény volt: vitézi avatás, tanügyi kiállítás, Pacelli bíboros látogatása, a Nemzeti Művészeti Napok, az Országos Dalosvereseny, a királyi hamvak újratemetése, a Szent István szobor leleplezése, valamint az Országos Iparművészeti és Népművészeti Kiállítás is Székesfehérváron volt.
 
 
Az ünnepi év előkészületei 1932-ben indultak meg. Ennek során főként a Belvárost érintő köztéri alkotásokat kell kiemelnünk, amelyek jelenleg is meghatározzák a belváros képét, tereinek hangulatát. Ezekben az években a történelmi belvárosban újabb tereket alakították ki. Az ekkor kialakított műemléki, művészeti program a helyi értékeket, adottságokat sikerrel ötvözte a város példátlanul gazdag történelmi múltjához. Az ünnepi év előtt – közel fél évszázados tervezést követően – építették, illetőleg alakították ki az új Városházát.
 
A 48. Székesfehérvári Országgyűlés a Városháza udvarán iktatta törvénycikkbe Szent István emlékét: „A székesfehérvári ünnepélyes együttes ülés egyetlen tárgya ama törvény megalkotása, amelyben a nemzet a keresztény magyar államot megalapító Szent István király emlékét megörökíti.” (1938.évi XXIV. törvénycikk 2. §.)
 
 
forrás: albaarchivum.hu