-
Királyok és kardforgatók
Utolsó eseményéhez érkezik augusztus első szombatján a Székesfehérvári Királyi Napokat felvezető programsorozat: augusztus 3-án 17 órától a Magyar Szent Család – vagyis Szent István király, felesége, Boldog Gizella királyné és fiuk, Szent Imre herceg – óriásbábjai régizenészek és hagyományőrző csapatok kíséretében vonulnak végig a Fő utcán.
2024.08.01. -
Történelmi zászlók a Városházán
A Városházán látható történelmi zászlók is hirdetik már, hogy hamarosan kezdődik Székesfehérvár legnagyobb ünnepe a Királyi Napok. Az augusztus 20-i Szent István ünnep előtti tíz napban megannyi programmal készül Székesfehérvár.
2024.08.01. -
Már kapható az új Ars Regia bérlet
Országosan egyedülálló kezdeményezésként indították útjára tavaly az Ars Regia bérletet négy székesfehérvári kulturális intézmény összefogásával. A kezdeményezés a 2024/2025-ös évadban is folytatódik, a bérlet már megvásárolható.
2024.07.31. -
Székelyföldi verstábor
12. alkalommal találkozhattak ebben az esztendőben a Kárpát-medencei fiatalok, Csíkcsomortánban. Az alapító nevét viselő Székelyföldi Varga Sándor Verstábor tíz napjában Weöres Sándor életművét ismerik meg a diákok.
2024.07.31.
897 éve halt meg Fehérváron Könyves Kálmán az akkori Európa legműveltebb királya
897 éve, 1116 február 3-án halt meg Székesfehérváron Könyves Kálmán magyar király. Szent István után ő volt az első uralkodó, akit a bazilikába a szentek mellé temettek. Kálmán 1074 körül született, apja I. Géza, anyja görög hercegnő volt. Korábban papnak szánták, ezért a műveltség és a hitbuzgóság jellemezte. A korabeli külföldi krónikákból arra lehet következtetni, hogy Kálmán az akkori Európa egyik legműveltebb uralkodója volt.
2013.02.03. 11:03 |
897 éve, 1116 február 3-án halt meg Székesfehérváron Könyves Kálmán magyar király. Szent István után ő volt az első uralkodó, akit a bazilikába a szentek mellé temettek. Kálmán 1074 körül született, apja I. Géza, anyja görög hercegnő volt. Korábban papnak szánták, ezért a műveltség és a hitbuzgóság jellemezte. A korabeli külföldi krónikákból arra lehet következtetni, hogy Kálmán az akkori Európa egyik legműveltebb uralkodója volt.
Az Árpád ház kihalásáig egyébként 8 uralkodó (II. Béla, II. Géza, II. László, IV. István, III. Béla, III. László), a vegyesházi királyaink közül is több uralkodó (Károly Róbert, I. (Nagy) Lajos, Hunyadi Mátyás, Szapolyai János) választotta végső nyughelyéül e templomot.
Könyves Kálmán megreformálta és enyhítette elődje, László törvényeit, ritkábban alkalmazva a halálbüntetést (halálbüntetés helyett legtöbbször csonkítás járt az elítélteknek) és eltörölte a kínzást. Elfogadta a papi nőtlenségről szóló állásfoglalást és lemondott az invesztitúra jogról, de ő sem engedte, hogy a püspökök hűbéresküt tegyenek a pápának. Kötelezővé tette a házasság egyházi szentesítését és fölállíttatta a nyitrai püspökséget. Nem engedélyezte a tudatlan papok működését, amivel az egyház színvonalának emelését kívánta elérni. Kimondta, hogy a magasabb papi hivatalokban csak nőtlen papok tevékenykedhetnek.
Megakadályozandó a királyi vagyon csökkenését elrendelte, hogy a fiúág kihalásával a nemesi birtokok a királyra szálljanak. Hosszú távra meghatározta az erdélyi vajda és a horvát bán címek használatát. Intézkedéseket hozott a rabszolga-kereskedelemről, a zsidókról és a honvédelemről.
A törvénykönyvébe foglalt, felvilágosultságát igazolni látszó kijelentés "De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat", miszerint boszorkányok pedig nincsenek, valójában csak a kereszténység megerősítését szolgálta: könyves királyunk csak a strigák, a pogány hitvilág szerinti csodatévőnők létezését tagadta.
A törvénykönyvébe foglalt, felvilágosultságát igazolni látszó kijelentés "De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat", miszerint boszorkányok pedig nincsenek, valójában csak a kereszténység megerősítését szolgálta: könyves királyunk csak a strigák, a pogány hitvilág szerinti csodatévőnők létezését tagadta.
![](/_user/0/Image/0000Gergo_2013/februar/kalman02.jpg)