90. születésnapját ünnepli a fehérvári Mátyás-emlékmű alkotója, Melocco Miklós
Április 3-án ünnepli kilencvenedik születésnapját Melocco Miklós, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrász, a nemzet művésze, a Corvin-lánc kitüntetettje. A magyar figurális szobrászat egyik legfontosabb képviselője épp 35 éve mintázta meg Mátyás királyt.
Melocco Miklós 1935-ben, Rómában, polgári családban és környezetben született. Neveltetése során elsajátította a művészetek szeretetét és tiszteletét.
Kisgyermekként családjával egy ideig Berlinbe költöztek, majd Adolf Hitler embertelen rendszere miatt Magyarországon telepedtek le, mivel a kommunizmust is utálták. Magyar a családban egyedül anyai nagyanyja volt. A budapesti, Stefánia úti lakásukkal szomszédságban Ligeti Miklós szobrász lakott, s ez is mély benyomást gyakorolt rá. A második világháború alatt és utána pár évig a család Iváncsán élt.
Melocco Miklós 1970-ben
Budapesten a piaristák iskolájába járt. Apja, Melocco János (1909. december 26 – 1951. február 22.), aki nyolc nyelven beszélő katolikus újságíró volt, Melocco Miklós születésekor pedig az MTI római tudósítója, ekkor már az Új Ember folyóirat segédszerkesztője volt. Elfogták, s az 1950-ben tartott koncepciós perben halálra ítélték, 1951. február 22-én pedig akasztással kivégezték. Így az addigi békés családi háttér szétzilálódott. Melocco Miklós anyagi gondokkal küszködve járt gimnáziumba, a tanulás mellett dolgozott, volt hómunkás, sírásó, segédmunkás. Háromszor jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, az első két alkalommal származása miatt elutasították. 1955-ben vették fel a Főiskolára, mesterei kezdetben Gyenes Tamás és Mikus Sándor voltak.
Az 1956-os forradalom alatt tudatosult benne végképp magyar identitása, amikor egy szovjet lövedék a lábán megsebesítette.
Tanulmányait Varsóban folytatta volna, ám végül 1961-ben Kmetty János és Pátzay Pál mestereknél itthon végzett. Dolgozott a Fiatal Művészek Stúdiójában is (ahol a padon ülő Adyt alkotta). 1970-től a kecskeméti művésztelepen is élt családjával, majd a budapesti Dózsa György úti műteremben dolgozott. 1981-től Zsámbékon telepedtek le, azóta is ott él és alkot. 1990-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995-től elnökségi tag.
Melocco Miklós szobrászművész kompozícióját a nagy király halálának 500. évfordulóján, 1990-ben avatták fel Székesfehérváron.
A királyi koronázóváros múltját felidéző történelmi emlék gótikus-reneszánsz hangulatot varázsol a barokk környezetbe, és az elmúlt 35 év alatt közkedvelt alkotássá vált. A székesfehérváriak büszkén mutatják a városba érkezőknek az apró kis teret, az igazságos király „udvarát”, ahol a gyermekek is szívesen időznek el egy-egy Fő utcai séta alkalmával.
Cser-Palkovics András polgármester, Balsay István Székesfehérvár korábbi polgármestere, aki szorgalmazta a Mátyás-emlékmű elkészítését és Melocco Miklós, a Mátyás emlékmű felvatásának 25. évfordulóján, 2015-ben, Székesfehehérváron
„Köszönöm a fehérváriaknak, hogy tisztelik ezt a szobrot!.”
Tíz évvel ezelőtt, az emlékmű 25. évfordulójára szervezett ünnepségen, Melocco fogalmazott így alkotásával kapcsolatban, mikoris felidézte az emlékmű alkotásának folyamatát, körülményeit. „A pályázati kiírás ismertetésekor számomra nagyon sokat jelentett az akkori városvezetőnek, Balsay Istvánnak az a mondta, hogy a művészek ne a rendelkezésre álló keretből induljanak ki, hanem abból, mintha minden pénz meglenne, mert azt szeretné, ha nagyszabású álmok közül lehetne választani. Ez a biztatás a művészetre szólított fel bennünket, és én komolyan vettem.”
A Szabad Színház felkérésére 2016-ban Mizsei Zoltán komponált zenét, Melocco Miklós Mátyás szoborcsoportjához
Melocco Miklós a 25. évfordulón kiemelte, Mátyás humanista király volt. Korában a műveltség nagyon komoly szerepet játszott. Egyetemeket alapított, ezért róla megemlékezni felemelő. Hozzátette azt is, a ma látható alkotás, amelynek megvalósításban Masznyik Csaba, Krähling János építészek és Kisfaludy Attila statikus működött közre, nem egy időben készült el. Lépésről lépésre haladva, mintegy öt év alatt vált teljessé. Az emlékmű később kiegészült a Szónok szobrával (1992. május), a „Krónikaíró” című címerrel (1992. június), a „Mathias rex” felirattal (1993. szeptember), a gyűrűt tartó hollóval, a geometriát, aritmetikát szimbolizáló címerrel és az asztronómia allegorikus alakjával (1993. november-december).
2022-ben pedig újabb Melocco alkotás érkezett Székesfehérvárra.
Melocco Miklós 1970-ben
