A csillagvizsgálóból is figyelhetjük a jövő keddi holdfogyatkozást

 A következő hetekben több látványos és érdekes égi jelenségekben lehet részünk. Rövidesen teljes holdfogyatkozásban gyönyörködhetünk, a hónap közepén szabad szemes üstököst figyelhetünk meg, június elején pedig a Vénusz bolygó vonul át a Nap előtt.

 Õseink nem nézték jó szemmel az égi változásokat, hiszen az égitestek rendszeresen visszatérő jelenségei segítségével mérték az időt, készítettek naptárt. Ennek alapján végezték a legfontosabb mezőgazdasági munkákat, és ennek megbízhatóságán múlott a sorsuk. Időszámításuk alapjául eleinte csak a Hold fényváltozásait tudták használni, így aztán nem csoda, hogy mennyire megdöbbentek, amikor az addig barátságosan mosolygó telihold lassan vérvörös színbe borult. A változás okára érdekes magyarázatokat találtak.

 Az aztékok úgy gondolták, a Hold haragszik és tudomásukra szeretné hozni, hogy megbántották. Az inkák szerint valamilyen betegség érte. Peruban a fogyatkozás tartama alatt férfiak, nők és gyermekek együttes erővel jajveszékeltek és esedezve kérték a mennybéli hatalmakat, ne hagyják meghalni a holdat. Az eszkimók elrejtették élelmiszereiket és bezárták a házaikat, nehogy a Hold bemenjen. Létezett olyan elképzelés is, hogy fogyatkozáskor tulajdonképpen elalszik, ilyenkor dobokat kellett pörgetni, hogy felébredjen.

 Kínában a fogyatkozást intő égi jelnek tartották a császár számára: vizsgálja meg lelkiismeretét és javuljon meg. Midőn a csillagász hozta a hírt, az udvar elzárkózással és böjtöléssel készült. A jelenség bekövetkeztekor az uralkodó saját kezűleg csapott lármát, a mandarinok pedig szorgalmasan lövöldöztek a levegőbe, hogy segítségére legyenek. Az a nézet, hogy a Napot és a Holdat fogyatkozásaik alkalmával meg kell szabadítani, hivatalos okmányokban is szerepelt.

 A keresztény népeknél is találunk hasonló szokásokat. Harangoztak vihar idején, de fogyatkozáskor is kongattak. Amikor felszentelték a harangot, azon veszélyek között, melyet hivatott elhárítani, felsorolták a rémek árnyékát is. Ez annak az elképzelésnek a maradványa, hogy a Holdat fogyatkozáskor sötét szellemek falják fel. Magyar nyelvterületeken is általános néphit volt, hogy a fogyatkozást valamilyen állat okozza. A Mezőségben úgy tartották, hogy a kereszteletlenül elhalt gyermekek eszik a holdat. Az ókori görög csillagászok számára azonban világos volt, hogy az elsötétedést a Föld árnyéka okozza, sőt az árnyék ívéből arra következtettek, hogy a Föld gömb alakú. Ma már azt is tudjuk miért, hogyan és mikor figyelhetünk meg holdfogyatkozást. 

 Égi kísérőnknek nem világít magától, csak a Nap fényét veri vissza. Amikor azonban a Nap, a Föld és Hold egy síkba kerül, bolygónk árnyéka a Holdra vetül. Valójában bolygónk keringésének tükörképeként látjuk a Napot mozogni az égen az ún. ekliptika (azaz a fogyatkozás síkja) mentén. A Hold földkörüli pályája azonban 5 fokkal eltér ettől. Igaz havonta kétszer - az úgynevezett csomópontoknál - átlépi ezt a síkot, de nem mindig akkor, amikor teli- vagy újhold van. Márpedig holdfogyatkozás csak teleholdkor, napfogyatkozás pedig újholdkor lehetséges. 

 Május 4-én holdtölte lesz! Mivel kísérőnk földkörüli keringése során éppen ezen a napon jut a csomópontba, bele fog merülni a Föld árnyékkúpjába. Az elsötétedés soha nem teljes, mert bolygónk légkörrel is rendelkezik, ami szórja a fényt és ebből a Holdra is jut egy kicsi.
A jelenség éppen holdkeltekor kezdődik, de ekkor még csak nagy távcsővel követhető bolygónk árnyéka a Holdon. A már szabad szemmel is jól látható változások 20 óra 48 perckor kezdődnek, ekkor lép be égi kísérőnk az árnyék sötétebb részébe. A fogyatkozás leglátványosabb időszaka 20:52 és 23:08 közé esik, végül 01:10-kor nyeri vissza régi fényét.

 A következő ilyen jelenségre fél évet kell várni. Október 28-án a hajnali órákban lehet megfigyelni a teljes holdfogyatkozást, utána pedig már csak 2006-ban, érdemes lesz tehát kihasználni a mostani lehetőséget.
A székesfehérvári csillagászok is lelkesen készülnek az eseményre. A Szabadművelődés Háza (Fürdő sor 3.) tetején található Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgálóban kráter-kontaktusok mérnek, fotóznak és videófelvételek készítenek a szakkör tagjai. Természetesen a nagyközönséget is szívesen látják a csillagdában. 20 óra 30 perckor kezdődik a nyilvános bemutató, ahol mindenkit szeretettel várnak.