A diákképviselet erősítése a cél – Fehérváron zárult a Nemzeti Ifjúsági Tanács PRIME Projektje

A „Promoting and Improving Existing Methods of Youth Participation” (PRIME) Projekt célkitűzése az iskolai keretek közötti és önkormányzati ifjúsági részvételi formák értékalapú fejlesztése a Kárpát-medencében (Magyarország, Szlovákia, Románia), a fiatalokkal foglalkozó szakemberek (pedagógusok, ifjúsági referensek) által megfogalmazott problémákra reagálva. Az elmúlt két évben a program keretében képzések, kutatások, valamint a tudást és jógyakorlatokat átadó találkozók valósultak meg, illetve létrejött egy ún. tudásközpont és információs portál, ami mindenki számára hozzáférhetővé teszi az ifjúsági munka világát segítő ismereteket. A programot csütörtökön szakmai konferencia zárta.

Képeken a PRIME Projekt szakmai zárókonferenciája Fehérváron

A város jelene és jövője elképzelhetetlen a fiatalok nélkül, ezért is foglalkozik kiemelten a város az ifjúsággal, a közösségi ügyekkel – hangsúlyozta köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András polgármester.

Szólt a helyi, aktív diákszervezetről, valamint arról is, hogy pénteken az Országos Diáktanács, jövő évben pedig – immár hagyományosan – az Országos Diákparlament is Székesfehérváron tanácskozik majd. „Nagyon örömmel látjuk, hogy azok a diákönkormányzati tagok, akik elkezdték ezt általános iskolákban, azok általában a középiskolás éveikben is bennmaradnak ebben a szervezetben, amikor egyetemistává válnak, akkor pedig valamilyen módon a hallgatói önkormányzatokhoz kapcsolódnak, majd később is közösségi ügyekkel foglalkoznak. Fontos, hogy a fiatalok az őket érintő témákban, döntésekben részt vegyenek, és ezek a szimpóziumok erre is jól megadják a lehetőséget.”

„Magyarországon a köznevelésben 1,5 millió gyermekért és 140 ezer pedagógusért felelünk, több mint 12 ezer feladatellátási helyen működnek óvodák, iskolák, gimnáziumok szerte az országban, és ehhez adódik még a szakképzés rendszerében résztvevők köre is. Szükség van arra, hogy megtaláljuk azokat a csatornákat, amik elvezetnek minket a jó megoldásokhoz. (…) A fiatalság abban az életszakaszban van, amikor kialakítja, hogy – az intézmények és a társadalom által – hogyan tud jelen lenni a közösségben, hogyan tud jelen lenni a saját életében, és ebben nekünk segítenünk kell őket.” – hangsúlyozta dr. Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára, a diák érdekképviseletek megerősítésére fókuszáló programra is utalva.

A Tempus Közalapítvány főigazgatója, Bodrogi Richárd fontos célkitűzésüknek nevezte az aktív részvétel támogatását, a fiatalok bevonását a demokratikus folyamatokba.

Ezt és a diákokkal foglalkozó pedagógusok munkáját, képzését is segítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács hiánypótló programja, ami Erasmus+ támogatással tudott megvalósulni. Kiss Dávid, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője arról szólt, hogy Hivataluk átfogó módon, a gyermekkortól kezdve egészen a doktori tanulmányok végéig elkíséri a fiatalokat. Kiemelte ennek külhoni vonatkozását, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyar nyelvű diákok, valamint az őket oktató pedagógusok iránt érzett felelősségüket.

Az oktatási jogok biztosa Székesfehérvárt az ifjúság városának nevezte.

Az önkormányzatra bizton számíthatnak munkájuk során, és partnerként elsők között vonták be ebbe a kétéves programba is, ami éppen két esztendeje ugyanitt, a Városháza Dísztermében indult útjára – elevenítette fel. Aktív résztvevője volt a PRIME Projektnek dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa, aki beszédében azt is kiemelte, hogy az oktatás az egyik legkollektívebb jog, majd büszkeségének adott hangot a megvalósult képzések és kutatások kapcsán. Segítséget, tudást, dokumentumokat és jógyakorlatokat kapnak a résztvevők, ami most és hosszabb távon is hatékonyan hasznosítható.

Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke a kezdeteket elevenítette fel. Az első találkozást dr. Aáry-Tamás Lajossal, a pályázatírást, majd azt a hatalmas tanulási folyamatot, amelynek részesei lehettek a megvalósítás két éve alatt. Hiszen „egy ekkora együttműködés keretében az, hogy fiatalok magukra vállalták azt, hogy megpróbálnak koordinálni és menedzselni egy ekkora pályázatot és egy ekkora konzorciumot, hatalmas tudást adott mindenkinek.” – mondta. Fontos tapasztalat volt az is, hogy a magyar és az anyagországon túli szervezetek diákképviseleti kérdésekben kölcsönösen tudtak egymásnak jógyakorlatokat átadni.

„Nemcsak az eredmény, hanem már maga az összefogás, a közös munka is példaértékű.” – emelte ki dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára, megköszönve a Nemzeti Ifjúsági Tanács, a résztvevő egyetemek, hallgatói szervezetek, önkormányzatok és a további együttműködő partnerek áldozatos szolgálatát. „Olyan fiatal szakemberek, kutatók, pedagógusok, hallgatók és diákok gyűltek össze, akik az elmúlt években idejüket és tudásukat arra szentelték, hogy létrehozzanak egy olyan projektet, amely hagyományainkból és értékeinkből kiindulva, határainkon átívelve építi közös jövőnket a Kárpát-medencében. Ahhoz, hogy fiataljaink sikeresek legyenek az életben, és ezáltal egész nemzetünket erősítsék, nemcsak a modern elméleti és gyakorlati tudást adó értékeinkre és kultúránkra építkező oktatásra van szükség, hanem az oktatás szereplőinek, tanároknak, diákoknak, mentoroknak, mentoráltaknak a közösségére is. Egy olyan közösségre, amely segít meghozni a fiataloknak a későbbi életüket meghatározó döntéseket, amely segít mindenkinek, hogy felfedezhesse a magában rejlő tehetséget és kibontakoztathassa azt, amely meghatározó, élményeket adó, szellemi és fizikai feltöltődést nyújtó programokat szervez, és nem utolsósorban, amely hatékonyan tudja képviselni tagjainak az érdekeit minden platformon.” – foglalta össze az államtitkár.

Oklevéllel köszönték meg valamennyi együttműködő szervezet munkáját, majd szakmai előadásokkal folytatódott a zárókonferencia, amelyekből a magyar közoktatás helyzetéről és jövőjéről, a Kárpát-medencei diákképviseletekről, illetve a PRIME Projekt eredményeiről hallhattak a jelenlévők. Kerekasztal-beszélgetésen került terítékre, hogy legyen még inkább diákközpontú a magyar közoktatási rendszer, majd szekcióülésekben folytatták az eszmecserét a résztvevők.