Kik pályázhatnak az Európa Kulturális Fővárosa címre és hogyan születik döntés arról, melyik magyar város viselheti azt 2023-ban?
A pályázatot már kiírták, minden magyar város indulhat rajta. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy független, az Európai Unió intézményei által kijelölt szakértői testület közreműködésével választja ki azt a települést, amely 2023-ban jogosult lesz az Európa Kulturális Fővárosa kitüntető cím viselésére.
Ön sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Székesfehérvár is fontolóra veszi az indulást. Milyen szempontokat vesznek figyelembe a végső döntés előtt?
Jogi értelemben a város Közgyűlése hozhat majd döntést arról, hogy Székesfehérvár pályázzon-e. De sokkal fontosabb kérdés, hogyan gondolkodnak erről a fehérváriak, éppen ezért az ő véleményüket szeretnénk elsőként kikérni. Széleskörű lakossági megkeresést indítottunk: szavazhatnak a város honlapján és több újságban kivágható válaszlapokat teszünk közzé. Itt nemcsak támogató, vagy nem támogató véleményüket, hanem a cím elnyerését segítő fejlesztésekre vonatkozó javaslataikat is megírhatják nekünk a fehérváriak.
Több fórumon felmerült, hogy nem egyértelműek az előírások, vagy éppen a lehetőségek. Mit kell felvállalnia Székesfehérvárnak anyagi kötelezettségben és egyéb vonatkozásban az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért?
Nincsenek „kőbe vésett” kritériumok. Minden városnak magának kell megfogalmaznia egy jövőképet, hogyan tudná méltón képviselni Kulturális Fővárosként az európai közösséget és ehhez milyen épületek, rendezvények, kezdeményezések megvalósítását vállalja 2023-ban. Nem titok, hogy kollégáimmal megnéztük a pécsi pályázatot és annak tapasztalatait (legutóbb ők viselhették magyar városként ezt a címet – a szerk.), de külföldi városok anyagait is.
Szerintem a legfontosabb nálunk megvan: szeretjük Székesfehérvárt és azt valljuk, hogy több mint ezeréves történelmünk, kulturális örökségünk révén, valamint a város átlagon felüli gazdasági erejére alapozva alkalmasak vagyunk a címre.
Ami a feladatokat illeti, ha – a fehérváriak többségének véleménye alapján – úgy döntünk, hogy belevágunk, akkor mindenképpen fenntartható beruházásokat szabad csak elindítani és olyan kezdeményezéseket, amelyek nemcsak egy esztendőben, hanem hosszú távon szolgálják Székesfehérvár kulturális életének, értékeinek gyarapodását.
Kicsit konkrétabban mit jelent ez?
A közösségi oldalamon már eddig is kaptam pozitív és a pályázati indulást nem támogató véleményeket is. Az egyik hozzászóló írta, hogy inkább intézmény-felújításokra költsünk. Ennek fontosságával egyetértek, de Székesfehérvár évek óta nagy figyelmet és milliárdos nagyságrendű saját forrást fordít arra, hogy az oktatási-nevelési intézményekben folyamatosak legyenek a felújítások. Idén hirdettünk meg egy, az egészségügyi intézmények felújítását célzó programot, és ne feledkezzünk meg az útfejlesztésekről szóló Saára Gyula-programról. Ezeket a feladatokat mindentől függetlenül a jövőben is fel fogja vállalni a város! Úgy, ahogy azokat a nagyberuházásokat is megvalósítjuk, amelyek uniós forrásból és a Modern Városok Program keretében már nevesítettek. Ilyen az Alba Aréna multicsarnok, a Középiskolai Campus, a Sóstó Természetvédelmi Terület megmentése, vagy éppen az újabb hétmilliárdos kórházfejlesztés. Az Európa Kulturális Fővárosa pályázat szerintem pont arra ad lehetőséget, hogy mindezeken tovább tekintsünk.
Régóta beszélgetünk különféle fórumokon arról, hogy mennyire hiányzik egy jó akusztikájú, tágas hangversenyterem Székesfehérvárról. Egy modern könyvtárra is többször születtek már elképzelések, amelyeket jó lenne megvalósítani.
Emellett fontos évfordulókra is készülünk: 2022-re az Aranybulla emlékmű környékének megújítását tervezzük, és már gondolkoznunk kell azon is, Szent István városa mivel emlékezhet meg méltón 2038-ról, államalapítónk halálának ezredik évfordulójáról. Azt gondolom, hogy ez a kezdeményezés fontos a helyi közösségépítés szempontjából is, hasonlóan a 2013-as Szent István Emlékévhez, amikor egy közös cél, Fehérvár fejlesztése összehozta az embereket.
Az eddig felsorolt épületek, közösségi terek megvalósításához ki biztosítja a forrást?
A cím elnyeréséhez számos olyan beruházást kell megvalósítanunk, amelyet már egyébként is tervezünk, és biztosan szükség lesz ezen felül olyan vállalásokra, amelyek célzottan a 2023-ban megvalósuló programokat szolgálják majd. Az Európa Kulturális Fővárosa cím nem jár együtt automatikusan anyagi támogatással, bár a nemzetközi szakértői testület egyben a Melina Mercouri-díj odaítélésére is javaslatot tehet, amelynek összege maximum 1,5 millió euro. Nem biztos, hogy ezt a teljes támogatást megkapja a város, abban viszont biztosak lehetünk, hogy a beruházások és a kulturális programok sora ennél jelentősebb forrást igényel – amit a városnak kell biztosítania. Tudjuk, hogy egy nemzetközi fesztivál, művészeti projekt életre hívása és megrendezése, illetve egy minőségi hangversenyterem megépítése nagy költséggel jár. A pályázaton való indulás kapcsán éppen a város stabil anyagi helyzetére és a gazdaság teljesítményének köszönhető saját bevételekre tudunk alapozni. Ezek a kiadások egyébként nem – vagy nem most – merülnének fel, pont ezért kérjük ki a fehérváriak véleményét, és gondolkodunk olyan fenntartható fejlesztésekben, amelyek utána a városi közösségek számára jól használhatóak. A város gazdasági ereje megvan ahhoz, hogy fenn tudja tartani és tartalommal megtölteni a pályázat kapcsán megvalósuló kulturális beruházásokat – nemcsak 2023-ban, hanem azt követően a jövőben is.
Az épületeken túl milyen kezdeményezések indulhatnának el?
A fehérváriakkal szeretnénk ebben is közösen ötleteket felvázolni. Természetesen vannak saját elképzeléseink is, amelyek egy kulturális koncepcióban körvonalazódnak, és amelyek a tradíciók mellett éppen azt célozzák, hogy ne csak gazdasági, hanem kulturális szempontból is nemzetközileg ismert város legyünk. A pályázat célja éppen ez, Európa kulturális sokszínűségének megőrzése és támogatása, valamint abban is biztos vagyok, hogy a megvalósuló fejlesztések és az európai figyelem révén a városok hosszú távú fejlődése biztosított és nemzetközi arculata erősödhet. Olyan stratégiai feladatok következnek a mostani döntésből, amelyek 2023-ig meghatározzák Székesfehérvár életét. Éppen ezért kérdezzük meg a fehérváriak véleményét a döntés előtt. Az elkövetkező napokban számítsanak telefonos megkeresésre, illetve a város honlapján is szavazhatnak és az újságokban megjelenő válaszlapokon is várjuk véleményüket, javaslatukat. Ezeket feldolgozzuk és nyilvánosságra is fogjuk hozni, hogy megismerjük a fehérváriak elképzeléseit városunk kulturális fejlődésének lehetőségeiről.
Az EKF nem cél, hanem eszköz – eszköz a város szellemi erejének további erősítéséhez. Ahhoz, hogy az itt és a város környékén élők még jobb körülmények között, még többféleképpen és tartalmasan tudják eltölteni szabadidejüket.
