A fogkő veszélyesebb, mint gondolnánk

 A fogkövet nem tartják számon a veszélyes fogbetegségek között, egyrészt, mivel közvetlenül nem vezet fogromláshoz, másrészt pedig könnyen eltávolítható. Ez a lerakódás elsősorban a hiányos fogápolás következményeként jelentkezik, a rendszeres fogmosással például egészen biztosan megelőzhető.
 

 A fogkő nem más, mint meszesedett lepedék. A fogra rakódó ételmaradék, nyál, a dohányzással szánkba jutó anyagok először csak vékony réteget képeznek, ami fogmosással könnyen eltávolítható. Ha azonban ezek a rétegek egymásra rakódnak, akkor rögzülnek, odakötnek, és fogkefével már nem választhatók le a fogról. Ez a fogkő.
 

 A fogkő nem pusztán csúnya látvány: a fogaink felületétől eltérően nem sima, hanem érdes felszínű, így a baktériumok könnyen megtapadhatnak rajta, fogkőgyulladást okozva. Mindez a fogágyat is veszélyezteti, az könnyen begyullad, a hiányos fogápolás így vezet fogínysorvadáshoz, a fogak meglazulásához, rosszabb esetben elvesztéséhez. Az ártalmatlan fogkő tehát súlyos problémákat okozhat, és itt nem csupán a fogak épségéről van szó, a hiányos fogápolásnak ennél veszélyesebb következményei is lehetnek.

 

 

Amikor a fogkő miatt a fogíny begyullad, a jelenséget vérzés kíséri. Ez talán eléggé ijesztő ahhoz, hogy fogorvoshoz forduljunk, de ha nem így teszünk, további következményekre is számítanod kell. A vérzés ugyanis apró kis sebeket jelez a fogínyen, melyek tágra nyitott kaput nyitnak a különböző kórokozók számára. A test egyetlen pontján sem áramlik keresztül annyi baktérium, mint éppen a szánkon, így itt a legnagyobb az esélye a sebek fertőződésének.

 A baktériumok a sebbe jutva nem feltétlenül okoznak súlyosabb bajt, az azonban könnyen előfordulhat, hogy a kórokozók a vérlemezkékhez tapadnak, melyek megalvadnak, és apró vérrögöket alkotnak. A véráramba került rögök a legkülönbözőbb és legsúlyosabb tüneteket produkálhatják – melyek nyomán talán senki nem gondol arra, hol is kezdődött a végzetes folyamat. Ma már azt is tudjuk, hogy a fogínyen keresztül a véráramba jutott baktériumok az érelmeszesedés folyamatát is felgyorsítják, miközben ugyancsak nem hagynak arra utaló nyomot, hogy a hiányos fogápolás következményeként kell a kellemetlen betegséggel szembenéznünk.
 

 A szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából az elhanyagolt fogaknak természetesen közel sincs akkora szerepük, mint az egészségtelen táplálkozásnak vagy éppen a dohányzásnak, ugyanakkor kimutatható az összefüggés. Egy érvvel több tehát a figyelmes szájápolás és a rendszeres fogászati kontroll mellett.

 

 

 A veszélyes baktériumok a szájon át a szervezetbe kerülve akár a magzatvízbe is eljuthatnak, így a családtervezés egyik tanácsolt lépése a fogászati ellenőrzés. Több kutatás is rámutatott, hogy a fogínygyulladás így közvetve befolyásolja a születendő gyermek fejlődését, és többek között szerepet játszhat a koraszülésben is.
 

 A kismamák a hormonális változásoknál fogva jobban ki vannak téve a fogínybetegségeknek, a terhesség hónapjaiban – bár erről megoszlanak a vélemények – sok szakorvos mégsem ajánlja már a fogkő-eltávolítást.

 

 

 A fogkő csúnya, szájszagot okoz és – ahogy láttuk – több súlyosabb betegség megjelenését is segítheti. A legjobb módszer természetesen a megelőzés, azaz a rendszeres és alapos fogmosás. Bizonyított tény, hogy a dohányzás és egyes genetikai tényezők különösen hajlamosítanak a fogkőképződésre, de ma már több olyan fogkrém és szájhigiénés termék is kapható, mellyel otthon is eredményesen felvehetjük a harcot a fogkő ellen.
 

 A fogkövet ugyanakkor ma már percek alatt eltávolítja a fogorvos is. Egyszerű esetben „lefeszíti” a fogról, vagy egy ultrahanggal működő úgynevezett deputátort használ. Ez a kezelés nem jár fájdalommal, csupán egy kis bizsergést érezünk a fogak mentén. A fogkő eltávolítását követően rendszerint a fogak felszínének polírozását is elvégzi a szakember, így a fog felszíne simább lesz, ami nehezebbé teszi a baktériumok megtapadását.