A Kagán lovasa – új időszaki kiállítás nyílt a Csók István Képtárban

A kiállításon többek között, egy eredeti állapotában bemutatott lovassír, egy teljesen felszerelt avar jurta, valamint tapintható, körbejárható, kipróbálható rekonstrukciók és valódi fegyverleletek is várják a látogatókat.

A kiállításra a legmodernebb módszerekkel készítették el az avar kori páncélos arcrekonstrukcióját és életnagyságú modelljét. A régészek először 2016 nyarán bukkantak rá egy tízéves, egykor a 7. század közepén élt kislány maradványaira az M35-ös autópálya megelőző feltárásakor. Danutának keresztelték el a leánykát, akit annak idején aranyveretes pártában temettek el. Szeptemberben tőle csupán hét méterre újabb gazdag, pártás sírt tártak fel, benne egy, Malvinnak elnevezett felnőtt nő maradványaival. 2017 áprilisában, Kerény napján viszont – mindössze két kilométerre a gazdag női temetkezésektől – egy magas rangú katona került elő Derecske, Bikás-dűlő lelőhelyen. A lovával s fegyverzetével elhantolt harcos sírjából egy teljes lamellás testpáncél is előkerült, mely nemcsak a törzset, hanem a combokat és vállakat is fedte. Jelentősége óriási, hiszen a Kárpát-medencében feltárt több ezer avar sírban eddig csak páncélrészleteket találtak. 

Lehrner Zsolt alpolgármester a tárlatnyitón kiemelte, hogy a XXI. század vívmányainak köszönhetően Kerénynek valódi arca van, teljes életnagyságban , fegyvereivel felvértezve szemlélhetik meg a múzeum látogatói.

Székesfehérvár alpolgármestere hozzátette, hogy élvezetes és tartalmas programot kínál korosztályoktól függetlenül A Kagán lovasa kiállítás, amely teret adhat a jövő múzeumlátogató generációjának megszólításához is. "Számtalan információt rejt magában ez a találkozás, amely egyben megható élmény is, hiszen egy igen régi korszak embere kel életre" - fogalmazott az alpolgármester, aki örömét fejezte ki, hogy Székesfehérvár lehet a vándorkiállítás első állomása.

Lehrner Zsolt alpolgármester felidézte azt is, hogy  László Gyula régészprofesszor, a „kettős honfoglalás” elméletének megalkotója tárta fel a csákberény- orondpusztai avar kori temetőt, tanítványa Fülöp Gyula, egykori székesfehérvári múzeumigazgató pedig szintén az avar korral foglalkozott, doktori disszertációját a Közép-avar átmeneti kor kérdései az igari vezérleletek és a Fejér megyei régészeti leletanyag tükrében címmel írta. 

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója örömét fejezte ki, hogy egy ilyen fantasztikus kiállítás keretében fogadhatják újra a látogatókat a pandémiás helyzet után.

A tárlatról szólva elmondta, páratlan leletet mutatnak be, ami egyedülálló információkat tartalmaz. Kiemelte, hogy a nagysikerű debreceni kiállítás után Székesfehérvár az első állomása annak a körútnak, amin elindult "Kerény". Az igazgató köszönetet mondott a Déri Múzeum kollégáinak a közreműködésért és elmondta azt is, hogy a Szent István Király Múzeum munkatársai helyi avarkori leletanyaggal egészítették ki a nagyszerű kiállítást. 

Kerény - lovával együtt - teljes életnagyságban várja a múzeum látogatóit

Dr. Angi János, a Déri Múzeum igazgatója a kezdetektől támogatta a kiállítás megvalósulását. A tárlatnyitón kiemelte, hogy történeti feltárásokhoz pénzre, szaktudásra és szerencsére is szükség van: "Az utóbbi évek infrastrukturális beruházásaihoz biztosítottak voltak az anyagi források és úgy a Déri Múzeumban, mind a Szent István Király Múzeumban rendelkezésre áll a megfelelő szaktudás is. A mai kiállítás bizonyíték arra, hogy munkatársaink szaktudását nem érdemtelenül kíséri szerencse is" - fogalmazott Dr. Angi János.

A Déri Múzeum régészei három nemzedéket képviselnek, a legfiatalabb generáció tagja Hága Tamara Katalin muzeológus, régész, a tárlat egyik kurátora, aki felfedezte az egyedülálló leletet és akinek munkája nyomán különleges elemekkel gazdagodott a kiállítás. 

Dr. Dani János, a Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettese, a tárlat társkurátora felidézte, hogy három évvel ezelőtt, 2017 áprilisában fedezték fel "Kerényt" akinek neve lándzsahordozót jelent.

Elmondta, hogy a derecskei sírlelet azért is rendkívüli, mert a fegyverzeten túl a magas talajvízszint miatt számos, a viselet részét képező szerves anyag is konzerválódott. Ez adott lehetőséget arra, hogy a minden bizonnyal Bizánc elleni hadjáratokban is harcoló katona tudományos arcrekonstrukción alapuló hiperrealisztikus bemutatása elkészülhessen.