Királyok és Szentek – Az Árpádok kora címmel jelent meg tanulmánykötet a Szent István Király Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közös kiadásában. Az új kiadvány kapcsolódik a Rendház épületében márciusában megnyílt, azonos című tárlathoz. A nagyszabású kiállítás augusztus 31-én bezárja kapuit, a kötetet a finisszázson, ünnepélyes keretek között mutatták be.
A Királyok és Szentek – Az Árpádok kora című kiállítás soha együtt még nem látott leletegyüttesével hazánk meghatározó évszázadairól adott hű képet. A tárlatot nagy érdeklődés kísérte és közel 44 ezren látogattak el a Szent István Király Múzeumba.
Királyok és Szentek - tanulmánykötet jelent meg
A tárlat záróeseményén, a Rendház épület Látogatóközpontjában, ünnepélyes keretek között mutatták be a Szent István Király Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közös kiadásában megjelent, a kiállítást kísérő tanulmánykötetet.
Székesfehérváron egy olyan kiállítás jött létre, amely sok-sok évente születik meg egy városban – fogalmazott köszöntőjében Spányi Antal megyés püspök.
Elmondta, a tárlatban szerepel többek között a Szent István-király székesegyház felújítása során felfedezett limoges-i korpusz és olyan tárgyak, amelyek különleges értékest képviselnek, a hétköznapi élethez, illetve a szentekhez kötődtek. A tárgyak személyes használatúak voltak, olyan emberekhez tartoztak, akik az élet útját akarták járni. Az Árpádok, a nagy királyok mind az élet útját mutatták nekünk. Ennek köszönhetően megmaradtunk, itt vagyunk és az a dolgunk, hogy őseinkhez hasonlóan mi is megtaláljuk az élet útját. Harcoljunk érte a magunk eszközeivel, védjük a határokat, hozzunk áldozatot a nemzetért, a gyökerekbe kapaszkodva szolgáljuk az országot és annak függetlenségét. Úgy tudjuk megőrizni a jelent, ahogy a múltból utat mutattak nekünk és így lesz jövőnk is.
A magyar történelem emblematikus városának nevezte Székesfehérvárt Prof. Dr. Kásler Miklós korábbi miniszter.
Köszöntőjében hangsúlyozta, a kiállítások általában egy személyről, egy eseményről szólnak, és nagyon ritka az, amikor egy történelmi kort dolgoznak fel. Az Árpád-házi királyokról és szentekről szóló tárlat létrehozása rendkívül összetett feladat volt. Bár a tárgyak fontosak, mégsem ezek határozzák meg a kort, hanem a gondolatok és eszmék, amelyek nyomán egy-egy nagy ember, államot irányító király vagy szent ember cselekedett. Történelmünk kezdetére rárakódtak a feledés rétegei, ezeket vissza kell hántanunk és meg kell találnunk az igazságot. „Európa egyik legnagyszerűbb dinasztiáját koronázták meg és temették el itt Székesfehérváron. Rendkívül jelentősnek tartom a kiállítást és gratulálok mindenkinek, aki ebben részt vett!” – zárta gondolatait Kásler Miklós.
„A kiállítás valójában nem zárul be, hiszen a kötettel folytatódik. A kiadvány tovább viszi a tárlat szellemiségét, méltó módon zár le, egyben nyit meg valamit, ezzel biztosítja a folytonosságot.” – emelte ki köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, aki köszönetét fejezte ki a szerzőknek.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország kormánya a 2013-as Szent István Emlékévben döntött az Árpád-ház Program elindításáról. A tartalmi elemek között szerepelt a kiállítás létrehozása, emellett kulturális misszióként teljesen megújult és kibővült a befogadó intézmény épülete. A Szent István Király Múzeum rekonstrukciója nagyon komoly összegű beruházás volt, melyet a város önerőből nem tudott volna finanszírozni, ezért is köszönettel tartozunk a kormánynak. A kiállítás fontosságát jelképezi a csaknem 44 ezer fős látogatói létszám, és akik látták, óriási élménnyel lettek gazdagabbak. A polgármester úgy fogalmazott, a műtárgyakkal kapcsolatban érezhetjük, hogy némelyiknek itthon, valamelyik magyar gyűjteményben, vagy éppen Székesfehérváron lenne a helye. Azonban örüljünk annak, hogy a tárlat megvalósult és fejezzük ki köszönetünket minden partnernek, aki közreműködött és támogatta a kiállítás, illetve a tanulmánykötet létrehozását.
Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója köszönetét fejezte ki azoknak, akik emberfeletti munkájukkal lehetővé tették a könyv megjelenését, kiemelve, hogy a kötet a keresztény nemzeti egységet szimbolizálja. Felidézte, hogy mind a kiállítás, mind pedig a kötet megjelenése viszontagságos volt, mert „nagy zajt csaptak” a kereszténységellenes és a nemzetellenes erők, de a kialakult összetartást nem sikerült megtörniük. „Keresztényi, politikai, tudományterületi és szakmai összefogás született, csak így jöhetett létre a kiállítás és a legújabb tudományos eredményeket összegző könyv az Árpád-korról” – hangsúlyozta.
Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója köszöntőjében arról szólt, hogy van ok ünnepelni, mert a Királyok és szentek kiállítás sok változást és lehetőséget hozott a múzeum számára. „Új épülettel gazdagodtunk, amely nemcsak színvonalas kiállítótermeket jelent, hanem a munkakörülményeket is megváltoztatta. A múzeum egy csodálatos látogatóközpontot is kapott, amely nemcsak igényes kiszolgálást tesz lehetővé, hanem új lehetőségeket is biztosít a programok terén és közösségi térként funkcionálhat” – emelte ki az igazgató, aki a kiállítóterek kapcsán megjegyezte, hogy ezáltal új távlatok nyílnak a múzeum életében, mert adva van a lehetőség, hogy felbecsülhetetlen értékű tárgyakat fogadjanak.
Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója, a Királyok és Szentek – Az Árpádok kora kiállítás kurátora a kiállítás és a könyv megszületéséről szólva elmondta, hogy valóban hatalmas szakmai és politikai harc közepette született meg a kiállítás a Szent István Király Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet részvételével. Elmondta, hogy nagyon rövid idő alatt készült el a kiállításhoz kapcsolódó tanulmánykötet, amelynek dolgozatai olyan területeket világítanak meg az Árpád-házzal kapcsolatban, amelyekről eddig nem sok szó esett. Kiemelte, hogy először rendeztek Magyarországon az Árpád-házról ilyen léptékű kiállítást, amelynek egyedisége, hogy a honfoglalás korától az Árpád-ház kihalásáig mutatja be a korszakot.
Dr. Ringer István, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa, a kötet szakmai lektora tartalmi bemutatót tartott a kötet kapcsán, kiemelve, hogy az összesen 18 tanulmányt magába foglaló könyv írásai a korszakkal foglalkozó régészek, eszme-, vallás-, és jogtörténészek, történészek, néprajzkutatók, és archeogenetikusok tollából származnak. A könyv lektora külön szólt a Szent István Király Múzeumhoz kapcsolódó szerzők munkáiról - Demeter Zsófia, Lukács László, Reich Szabina, Szőllősy Csilla, Szücsi Frigyes – akiknek köszönhetően Székesfehérvár és az itt folyó kutatások kiemelt szerepet kapnak a kötetben. A könyvbemutató szakmai moderátora Dr. Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese volt.
A tanulmánykötetről:
A 350 oldalnyi terjedelmű kiadványhoz Prof. Dr. Kásler Miklós volt miniszter, Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere, Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a magyarságkutató Intézet főigazgatója, valamint Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója írt ajánló szavakat.
A kötetet Makoldi Miklósnak (Magyarságkutató Intézet), a kiállítás kurátorának a Kárpát-medence geopolitikai jelentőségéről szóló gondolatai nyitják meg. Több írás foglalkozik az Árpád-ház szentjeivel és a szentek kultuszával (Hesz Attila OSP: Boldog Özséb és a pálos remeték; Kerékjártó Ágnes /MKI/ – Klima Gyula /MKI/: Életszentség és aszkézis. Árpádházi Szent Margit; Kovács László /Nyitrai Egyetem/: Szent László emlékek a Felvidéken; Lukács László /Szent István Király Múzeum/: Szent István király kultusza a magyar néphagyományban).
Olvashatunk a kiadványban had- és kultúrtörténeti vonatkozású tanulmányokat (Diószegi Szabó Pál /Szegedi Tudományegyetem/: A magyar-bizánci kapcsolatok az Árpád-korban; Hidán Csaba /MKI/: Hadi események az Árpád-korban; Kovács Attila /MKI/: A korai királyi hatalom a Kárpát-medencében és néhány érdekes összefüggése; Terplán Zoltán /Tata/: A keresztes hadjáratok és az Árpád-kori Magyar Királyság diplomáciai kölcsönhatásai).
Elmélyedhetünk a középkori magyar írásbeliséggel kapcsolatos (Kőfalvi Tamás /Szegedi Tudományegyetem/: A hiteleshelyek írásbelisége az Árpád-korban; Novák Ádám /Déri Múzeum, Debrecen/: Az Árpád-kori pecséthasználatról), valamint jogtörténeti kérdésekben (Blazovich László /Szegedi Tudományegyetem/: Hospesjogok és az Árpád-kori városok; Horváth Attila /Nemzeti Közszolgálati Egyetem/: Az 1222. évi Aranybulla és a történeti alkotmány).
Megismerkedhetünk egy új tudományterület, az archeogenetika módszereivel, eszközeivel és lehetőségeivel is (Neparáczki Endre /MKI/: Az árpád-ház genetikai kutatásának eddigi és a jövőben várható eredményei; Török Tibor /MKI/: A Kárpát-medence történeti népességeinek kapcsolatai az újabb archeogenetikai eredmények tükrében).
Székesfehérvár városát és történelmét a kiadványban helyet kapott munkák szinte mindegyike óhatatlanul is érinti, de miután a szerzők közül többen a Szent István Király Múzeumhoz kapcsolódnak (Demeter Zsófia, Lukács László, Reich Szabina, Szőllősy Csilla, Szücsi Frigyes), nekik köszönhetően Székesfehérvár és az itt folyó kutatások kiemelt szerepet kapnak a kötetben. Demeter Zsófia történész III. Béla és Antiochiai Anna nyughelyének 1848. évi megtalálásáról hoz új adatokat, Lukács László néprajzkutató Szent István király kultuszának eddig publikálatlan néphagyománybeli elemeit adja közre, Reich Szabina régész Székesfehérvár Árpád-kori topográfiai fejlődését foglalja össze, Szőllősy Csilla és Szücsi Frigyes pedig Székesfehérvár Árpád-kori védműveit ismerteti, hangsúlyozva, hogy Székesfehérvár középkori városfala jelenlegi ismereteink szerint a legkorábbi a Magyar Királyságban, de Európában is az elsők közé tartozik.
A kiadványt a Királyok és Szentek – Az Árpádok kora című kiállításban készült, az egyes tanulmányok tematikájához kapcsolódó, Cser Dániel által készített műtárgyfotók képei színesítik.
