A koncentrációzavar és fáradtság legjobb ellenszere a víz
Ha a szerveztünk vízháztartása, például a kevés folyadékbevitel miatt felborul, a vérnyomás és a pulzusszám rövid időn belül megemelkedik. Ennek az élettani folyamatnak a következménye, hogy fáradtságot érzünk és veszítünk a lendületünkből. Kiszáradáskor a döntési képesség átmeneti zavara akár balesethez is vezethet, amelynek a kockázata a hőmérséklet emelkedésével fokozódik; több tanulmány szerint a munkahelyi balesetek száma 24 foknál melegebb időben 30 százalékkal nőhet.
2012.03.19. 12:53 |
Ha a szerveztünk vízháztartása, például a kevés folyadékbevitel miatt felborul, a vérnyomás és a pulzusszám rövid időn belül megemelkedik. Ennek az élettani folyamatnak a következménye, hogy fáradtságot érzünk és veszítünk a lendületünkből. Kiszáradáskor a döntési képesség átmeneti zavara akár balesethez is vezethet, amelynek a kockázata a hőmérséklet emelkedésével fokozódik; több tanulmány szerint a munkahelyi balesetek száma 24 foknál melegebb időben 30 százalékkal nőhet.
Koncentrációzavar, ingerlékenység, fejfájás, fáradtság – többek közt ezek a munkateljesítményt komolyan befolyásoló testi tünetek. Kevesen tudják azonban, hogy a tüneteket néha a kevés folyadékfogyasztás okozza. Ma még nem sok munkahelyi egészségmegőrző programban szerepel kellő súllyal az egyik legkézenfekvőbb teljesítményfokozó és prevenciós módszer, a hidratáció.
Koncentrációzavar, ingerlékenység, fejfájás, fáradtság – többek közt ezek a munkateljesítményt komolyan befolyásoló testi tünetek. Kevesen tudják azonban, hogy a tüneteket néha a kevés folyadékfogyasztás okozza. Ma még nem sok munkahelyi egészségmegőrző programban szerepel kellő súllyal az egyik legkézenfekvőbb teljesítményfokozó és prevenciós módszer, a hidratáció.
Néha elfeledkezünk az ivásról, amikor belefeledkezünk a munkába, és a munkahelyi egészségmegőrző programok sem mindig fordítanak elég figyelmet a tudatos hidratációra. Pedig a vizet szervezetünk nem képes hosszabb ideig tárolni annak érdekében, hogy a testünk megfelelő működését biztosítsa, ezért a kilégzéssel, izzadással, vizelet- és székletürítéssel járó, napi 5-10 százalék közötti folyadékvesztést folyamatosan pótolni kell. Meghatározó tehát, hogyan hidratáljuk szervezetünket abban az aktív nyolc órás, vagy akár még hosszabb időtartamban, amelyet munkahelyünkön töltünk.
Szervezetünk szomjúság formájában jelzi ugyan, hogy több folyadékot kíván, de ez a vészjelzés rendszerint későn, a 2 százalékos folyadékveszteség elérésekor érkezik. Addigra már néhány olyan tünettel is szembe kell néznünk, ami a munkahelyi teljesítményünket is befolyásolhatja. A rossz közérzet mellett romlik a rövidtávú memóriánk, a koncentrációnk és reakcióidőnk. Ha kiszárad a szánk, az már a 3-5 százalék vízveszteséggel járó, fokozottabb kiszáradás tünete. Ebben az esetben a koncentrációzavar mellett a vese kiválasztási folyamatai is romlanak, az álmosság, türelmetlenség, émelygés és az érzelmi instabilitás egyaránt gyakori következmények. Ezen a ponton már komolyan kockáztatjuk egészségünket.
A jó teljesítmény megőrzésének egyik útja szokásaink tudatos átalakítása, és ennek a munkahelyi hidratációs terv meghatározó része lehet. Mivel a folyadékszükséglet mennyisége egyaránt függ a kortól, a nemtől, a fizikai aktivitástól és környezeti tényezőktől, így több tényezőt is figyelembe kell venni.
· Azok, akik légkondicionált irodában dolgoznak, több folyadékot veszítenek lélegzéssel és a bőrön keresztül a környezet alacsonyabb páratartalma miatt. Ezt a veszteséget gazdag és változatos étrenddel kell pótolni, amelyben magas folyadéktartalmú ételek és italok vannak.
· A fizikai munka esetében az izzadság gyakran meghaladja a folyadékbevitel mértékét, és ez vízhiányos vagy dehidratált állapotot eredményez. Ezt súlyosbítja, ha a munkát tűző napsütésben, magas páratartalmú és forró környezetben végezzük, ahogyan ezt a mezőgazdaságban, építőiparban és a szabadtéren dolgozók tapasztalhatják.
· A védőfelszerelések vagy teljes védőruházat viselése miatt a fokozott izzadást mindenképpen folyadékbevitellel kell kompenzálni (a tűzoltók teljes felszerelésben akár 2,1 liter vizet is veszíthetnek óránként).
· A fizikailag aktív munkát végzők folyadékigénye magasabb, ez a mennyiség az intenzitással együtt nő; ülőmunka esetén egy átlagos férfi szükséglete 1,2-2,5 liter, mérsékelt fizikai aktivitásnál már 3,2 liter, de meleg környezetben végzett aktív munka mellett 6 literre nő.
Tények és tippek a megfelelő hidratációhoz:
· Szervezetünk folyadékveszteségének 20-30 százalékát magas víztartalmú ételekből pótoljuk, pl. a zöldségekből, gyümölcsökből, levesekből.
· A napi folyadékbevitel 70-80 százaléka italokból származik. Erre egyaránt alkalmasak a víz és az alkoholmentes üdítők is, amelyek hidratálnak és mivel széles választék áll belőlük rendelkezésünkre, így gyakoribb fogyasztásra ösztönözhetnek.
· Melegben az italt tartsuk alacsonyabb hőmérsékleten, ezzel is ízletesebbé téve ösztönözhetjük vele a fogyasztást.
· Ne várd meg a szomjúságérzet jelentkezését, inkább iktasd be a napirended be a rendszeres folyadékfogyasztást.
· Aki irodában dolgozik, tartson innivalót az íróasztalán. Ha mindig szem előtt van, az majd emlékeztet, hogy rendszeresen pótolnod kell a folyadékot.
· Tarts szünetet gyakrabban: ezek lehetőséget adnak a folyadékpótlásra és energiája visszanyerésére. Néhány tévhittel ellentétben a rövid szünet nem csökkenti a teljesítményt vagy a hatékonyságot. A megfelelő hidratációval hosszútávon fenntartható a hatékony munkavégzés.
· Ne hagyj ki egyetlen étkezést sem! A napi étkezések száma és a hidratáltság összefügg, mivel az ételek is hozzájárulnak a folyadékbevitelhez és az étkezések mellé gyakran fogyasztunk folyadékot is.
· Az EFSA által javasolt megfelelő mennyiségű folyadékbevitel 2 liter a nőknek és 2,5 liter a férfiaknak, amely különböző forrásokból is elérhető (ételek, üdítők és víz), de ezek a mennyiségek nagyban függenek az aktivitás szintjétől és a környezettől.