-
Indul a jazzpéntek sorozat
A Visegrad Jazz Group indítja a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ Jazzpéntekjeinek következő évadát: szeptember 13-án, pénteken 20 órától egy V4-es pályázatnak köszönhetően létrejött nemzetközi projektzenekar játszik a Fürdő sori épületben. Az eseményre a www.fehervariprogram.hu/jegy oldalon lehet jegyet váltani.
2024.09.12. -
Szent Gellért napi ünnepség
Szent Gellértnek, a magyarországi katolikus iskolák patrónusának ünnepnapján, szeptember 24-én 10 órai kezdettel konferenciát tartanak és elismeréseket adnak át Székesfehérváron az egyházmegye fenntartásában és a területén működő oktatási intézmények pedagógusainak.
2024.09.12. -
Kalász Márton emlékest
Kalász Mártonra emlékeztek a Szent István Művelődési Házban. A Székesfehérvárhoz ezer szállal kötődő költő-író legenda 90 éve született.
2024.09.11. -
Alba Regia Fotópályázat
Idén is meghirdette a VOKE Vörösmarty Művelődési Ház és Könyvtár és a MÁV Fotókör az „Alba Regia” Fotópályázatot. A kiírás szerint a pályázaton bárki részt vehet Székesfehérvárról és a város életéről készült képekkel, illetve szabadon választott témában készült fotóval.
2024.09.11.
A láthatatlan gyár - Sipos Eszter kiállítása nyílik meg október 29-én
Október 29-én csütörtökön 18 órakor A láthatatlan gyár címmel nyílik kiállítás az Új Magyar Képtárban. A kiállítást Tatai Erzsébet művészettörténész nyitja meg, aki átadja a 2015. évi Smohay-díjat is. A tárlatot 2015. november 29-ig, keddtől vasárnapig 10-18 óráig tekinthetik meg az érdeklődők.
2015.10.26. 12:52 |
Október 29-én csütörtökön 18 órakor A láthatatlan gyár címmel nyílik kiállítás az Új Magyar Képtárban. A kiállítást Tatai Erzsébet művészettörténész nyitja meg, aki átadja a 2015. évi Smohay-díjat is. A tárlatot 2015. november 29-ig, keddtől vasárnapig 10-18 óráig tekinthetik meg az érdeklődők.
A kiállítás Közép-Kelet-Európa közelmúltját, emlékezetpolitikáját és valóságos tapasztalatának ellentmondásos viszonyát dolgozza fel egy magyarországi földalatti lőszergyár átalakulásának történetén keresztül. A hidegháború minden országában találunk példákat hasonló titkos épületkomplexumokra, ilyen értelemben ez a vizsgált 7006-os gyár egy általános 20. századi eset, ugyanakkor sajátos magyar történet is. A ma is aktív, de eredeti funkcióját folyamatosan átszervező intézet esetének a felderítése meglehetősen szövevényes feltáró munkával járt és jár együtt.
Az egykori gyárban dolgozók emlékezetét, a helyhez kötődő saját emlékeit és az emlékezetpolitika által reprezentált múlttörténetet a művész párhuzamosan dolgozza fel; ez a háttérkutatással együtt járó vizsgálódás mégis leginkább a jelenre és a jövőre fókuszál. Az alábbi kérdésekre keresi a választ: A közelmúlt társadalmi változásai mennyiben gyökereznek a hidegháborús félelmekben? A reprezentáció hiánya milyen hatással lehet egy település jelenére és jövőjére? Az álcázás és az elfedés berögzült szokásaitól mennyire tud megszabadulni egy közösség? Mire vagyunk képesek a titok megőrzésének érdekében? Az installáció bunkerbejárathoz hasonlító épületelemeivel megeleveníti a hidegháború korszakát, de konkrétabb képet kapunk a vizsgált gyár korszakaiba bepillantva, miközben a hely jelenlegi történetének fragmentumai vizuálisan és hangelemekben is körbeveszik a teret. A film, a fotó, a rajz, az objekt egyaránt része a kiállításnak.