-
Kottamentő akció
A zenei neveléshez és a környezetvédelemhez is hozzájárulnak mindazok, akik csatlakoznak a Tálos Edit Alapítvány kottamentő akciójához. A cél, hogy a használaton kívüli zongorakottákat a nyár folyamán összegyűjtsék, majd szeptember első hetében egy kottavásárt tartanak a Zeneiskolában.
2024.07.31. -
Augusztus a Prosperóval
A Prospero Színkör, amellett, hogy készül a következő évad új bemutatójára, egy augusztusi előadást is ajánlj a nézők figyelmébe. Augusztus 10-én szombaton 19 órától Harold Pinter: Az étellift című darabját játssza a társulat a V54 Színház és Kultúrtérben.
2024.07.31. -
Már kapható az új Ars Regia bérlet
Országosan egyedülálló kezdeményezésként indították útjára tavaly az Ars Regia bérletet négy székesfehérvári kulturális intézmény összefogásával. A kezdeményezés a 2024/2025-ös évadban is folytatódik, a bérlet már megvásárolható.
2024.07.31. -
Székelyföldi verstábor
12. alkalommal találkozhattak ebben az esztendőben a Kárpát-medencei fiatalok, Csíkcsomortánban. Az alapító nevét viselő Székelyföldi Varga Sándor Verstábor tíz napjában Weöres Sándor életművét ismerik meg a diákok.
2024.07.31.
A Magyar Koronázási Mise csendül fel kedden a Szent István Bazilikában
November 8-án kedden, este fél nyolckor a Szent István Bazilikában csendül fel a 200 éve született zeneszerző és zongoraművész, Liszt Ferenc egyik legkiemelkedőbb egyházi zenei alkotása, a Magyar Koronázási Mise. A mű Ferenc József és felesége, Erzsébet királyi párrá koronázása alkalmából íródott. A Magyar Koronázási Misét az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, illetve a Primavera és az Alba Regia Vegyeskar előadásában hallhatja a közönség.
2011.11.07. 08:39 |
![](/_user/0/Image/000Peter_2011/oktober/november/liszt.jpg)
Liszt 1867 tavaszán fejezte be az alkotást, egy tételt, a Graduálét csak később komponálta hozzá. A darabot 1867. június 8-án mutatták be a budavári Mátyás-templomban. Az ünnepi alkalmon eredetileg csak a bécsi udvari zenekar karmesterének műve csendülhetett volna fel, de több jeles képviselő közbenjárásának köszönhetően a magyar alkotást is előadta a bécsi kórus. Liszt Ferencet sem a bemutatóra, sem a királyi pár koronázására nem hívták meg. A zenetörténészek szerint a Koronázási Misét Liszt alkalmi kompozíciónak tekintette, arról írt, hogy hangversenyszerű előadás nem válna a mű hasznára. Ám az idő bebizonyította: még ma is különleges, ünnepi alkalomnak számít, ha felcsendül az alkotás.