-
Katalin nap Fehérváron
Szép székesfehérvári hagyomány, hogy minden évben közös névnapi ünnepségre várják a Katalinokat. Az idei köszöntést is a Liszt Ferenc utcában, Kati néni szobránál rendezték, ahol volt népzene és énekes jókívánság, valamint sok finomsággal – köztük zsíros kenyérrel és felsővárosi savanyú káposztával – is kínálták a résztvevőket.
2024.11.25. -
A bazilika Mátyás korában
Izgalmasnak ígérkező kiállításra, illetve tárlatvezetésre várja az érdeklődőket november 27-én a Szent István Király Múzeum. A Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban megnyíló kiállítás a templom Mátyás király kori megjelenéséről készült elvi rekonstrukciókat mutatja be részletgazdag ábrázolásokkal.
2024.11.25. -
A Katalinokat köszöntötték
Szép székesfehérvári hagyomány, hogy minden évben közös névnapi ünnepségre várják a Katalinokat. Az idei köszöntést is a Liszt Ferenc utcában, Kati néni szobránál rendezték.
2024.11.26. -
A néptánc egy életre szól
Kárpát-medencei szenior néptánccsoportok érkeztek Székesfehérvárra. A Katalin-napi batyus bálon az Alba Regia Táncegyüttes látta vendégül őket a Felsővárosi Közösségi Házban.
2024.11.26.
A Magyar Kultúra Napját ünnepelte a város az Öreghegyi Közösségi Házban
A Magyar Kultúra Napját ünnepelték a város kulturális életének szereplői csütörtökön este az Öreghegyi Közösségi Házban. A teltházas rendezvényen Warvasovszky Tihamér polgármeste beszédében kiemelte, hogy kultúránk az, ami nemzeti megmaradásunk egyik alapköve, mely összeköt mindannyiunkat. A polgármesteri köszöntő után elismeréseket adtak át a kultúra és közoktatás területén dolgozóknak.
2009.01.22. 21:33 |
A Magyar Kultúra Napját ünnepelték a város kulturális életének szereplői csütörtökön este az Öreghegyi Közösségi Házban. A teltházas rendezvényen Warvasovszky Tihamér polgármeste beszédében kiemelte, hogy kultúránk az, ami nemzeti megmaradásunk egyik alapköve, mely összeköt mindannyiunkat. A polgármesteri köszöntő után városi elismeréseket adtak át a kultúra és közoktatás területén dolgozóknak.
A köszöntő és a díjak átadása után a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola művész tanárainak és diákjainak közös kiállításának megnyitójára került sor. A tárlatot Szele István a Közművelődési Iroda vezetője nyitotta meg és Vörös Janka, illetve Fövenyi Máté, a Tóparti Jazz Duója játszott a népes közönségnek.
Főtanácsosi címet kapott: Dancsné Gartai Zsuzsanna könyvtáros, Halmos Mariann könyvtáros, Horváth Hella könyvtáros. Az Oktatási és Kulturális Miniszter Németh László díjat adományozott: Kindl Mártának a Belvárosi I. István Középiskola igazgatójának.
Az Oktatási és Kulturális Miniszter Arany Katedra Emlékplakett kitüntetést adományozott: Móder Józsefnek a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatójának.
Ma 186 éves a Himnusz
Pontosan száznyolcvannégy éve, 1823. január 22- én fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz megírását. A kéziratra helyezett dátum azóta nemcsak nemzeti imánk, hanem kultúránk, így identitásunk jelképes napja is lett.
A vers csak évekkel később, 1828 decemberében, az Auróra következő évi kötetében látott napvilágot először, s jó ideig messze állt későbbi jelentőségétől. Bartay András 1844. február végén húsz aranyat tűzött ki pályadíjként annak, aki zenét (népmelódiát) szerez Kölcsey Ferencz 'Hymnusára' énekhangra és zenekarra téve.
A dallam megléte után még további évek teltek el hivatalos himnusszá válásáig. 1848. augusztus 20- án először csendült fel állami hivatalos rendezvényen a Mátyás templomban, azonban csak 1903-ban lett az ország törvényileg elfogadott himnusza.
Története során egyetlen egyszer került "veszélybe" érvényessége, mégpedig az "épülő szocializmus" idején, amikoris Rákosi Mátyás megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy új, "szocialista" himnusz szerzésével. Kodály Zoltán megjegyzése erre annyi volt: "Minek új? Jó nekünk a régi himnusz." Ezzel az új himnusz témája lekerült a napirendről.
A köszöntő és a díjak átadása után a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola művész tanárainak és diákjainak közös kiállításának megnyitójára került sor. A tárlatot Szele István a Közművelődési Iroda vezetője nyitotta meg és Vörös Janka, illetve Fövenyi Máté, a Tóparti Jazz Duója játszott a népes közönségnek.
Főtanácsosi címet kapott: Dancsné Gartai Zsuzsanna könyvtáros, Halmos Mariann könyvtáros, Horváth Hella könyvtáros. Az Oktatási és Kulturális Miniszter Németh László díjat adományozott: Kindl Mártának a Belvárosi I. István Középiskola igazgatójának.
Az Oktatási és Kulturális Miniszter Arany Katedra Emlékplakett kitüntetést adományozott: Móder Józsefnek a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatójának.
Ma 186 éves a Himnusz
Pontosan száznyolcvannégy éve, 1823. január 22- én fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz megírását. A kéziratra helyezett dátum azóta nemcsak nemzeti imánk, hanem kultúránk, így identitásunk jelképes napja is lett.
A vers csak évekkel később, 1828 decemberében, az Auróra következő évi kötetében látott napvilágot először, s jó ideig messze állt későbbi jelentőségétől. Bartay András 1844. február végén húsz aranyat tűzött ki pályadíjként annak, aki zenét (népmelódiát) szerez Kölcsey Ferencz 'Hymnusára' énekhangra és zenekarra téve.
A dallam megléte után még további évek teltek el hivatalos himnusszá válásáig. 1848. augusztus 20- án először csendült fel állami hivatalos rendezvényen a Mátyás templomban, azonban csak 1903-ban lett az ország törvényileg elfogadott himnusza.
Története során egyetlen egyszer került "veszélybe" érvényessége, mégpedig az "épülő szocializmus" idején, amikoris Rákosi Mátyás megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy új, "szocialista" himnusz szerzésével. Kodály Zoltán megjegyzése erre annyi volt: "Minek új? Jó nekünk a régi himnusz." Ezzel az új himnusz témája lekerült a napirendről.