Hétfőn délután meghozták döntésüket a Nemzet Színészei: Avar István és Sztankay István helyére Bitskey Tibort és Cserhalmi Györgyöt, a Vörösmarty Színház társulatának tagját választották meg. A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek.
Szeptember 29-én, hétfőn délután érkeztek a Nemzeti Színházba a Nemzet Színészei. Máthé Erzsi, Törőcsik Mari, Molnár Piroska, Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Haumann Péter és Király Levente foglalták el helyeiket a tanácskozás helyszínén. Psota Irén, Berek Kati és Gera Zoltán telefonon adták le voksaikat. Három órakor vette kezdetét tanácskozás. Csaknem egy óra múlva született meg a döntés, melynek értelmében a mai naptól Bitskey Tibor és Cserhalmi György színművészek a Nemzet Színésze cím birtokosai. A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. Cserhalmi György a 2013/2014-es évadtól tagja a Vörösmarty Színház társulatának.
Cserhalmi György Budapesten született 1948.február 17-én, operaénekes édesanyja révén már kisgyerekként a művészetek közelébe került. Az iskolában elsősorban a történelem és a költészet érdekelte, Arany János Toldija, majd Csokonai Vitéz Mihály versei ragadták meg. Főiskolai tanulmányait követően néhány évadot Debrecenben és Veszprémben töltött, majd két évig a Nemzeti Színházban volt. Fél évtizedig a Mafilm színtársulatában dolgozott, 1983-ban a Székely Gábor és Zsámbéki Gábor irányításával induló, legendássá vált Katona József Színház társulatának lett meghatározó tagja. 1989-ben visszatért a Nemzetibe, a kilencvenes évek elején pedig rövid ideig a Labdatér Teátrum művészeti vezetőjeként dolgozott. Féléves amerikai távollét után 1994-ben csatlakozott a Székely Gábor vezette, újonnan alakult Új Színházhoz, majd a Radnóti Színház társulatához. Az utóbbi években több színházban is színpadra lépett. A debreceni Csokonai Színházban Móricz Zsigmond Úri muri című darabjának egyik főszerepét alakította, játszott a Szegedi Szabadtéri Játékokon Az ember tragédiája előadásában, Friedrich Schiller Don Carlosában az Új Színházban és Székesfehérvárott, a Thália Színházban Virág elvtársat alakította Bacsó Péter A tanú című, mára kultuszfilmmé vált alkotásának színpadi változatában. 2013 óta a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja, ahol a színészet mellett rendez is, többek közt David Pownal Mesterkurzus című színművét állította színpadra, az idei évadban pedig a tervek szerint Reginald Rose bűnügyi játékát, a Tizenkét dühös embert rendezi.
A színpadon megtalálták a legnagyobb klasszikus szerepek, több Shakespeare-, Moliére-, illetve orosz darab főhőse volt, és számtalanszor gondoltak rá magyar dráma színpadra állításakor. Mozgékony, robbanékony, nyugtalan és nyughatatlan alkat, szerepformálásaiban korunk zaklatottsága lüktet; legtöbbször töprengő és gyötrődő, boldogtalan hősöket játszik. Több mint kétszáz filmet forgatott, egy időben állandó szereplője volt Jancsó Miklós filmjeinek. Dolgozott Szabó Istvánnal, Makk Károllyal, Sára Sándorral, Bacsó Péterrel, Mészáros Mártával, főszereplője volt a filmnyelvet megújító Bódy Gábor több művének (Agitátorok, Amerikai anzix, Nárcisz és Psyché). Játszott történelmi témájú alkotásokban (80 huszár, Szirmok, virágok, koszorúk, A hídember, A temetetlen halott, Vadászat angolokra, Utolsó jelentés Annáról). Emlékezetes alakítást nyújtott a társadalmi kérdéseket boncolgató, Dögkeselyű című krimiben, a nemzedéke életérzését tükröző A nagy generációban. Nem kis szerepe volt abban, hogy a Zelary című cseh háborús témájú filmet 2003-ban Oscar-díjra jelölték.
Az egykor első osztályú vívóként is ismert színész soha nem vett igénybe kaszkadőrt, a hitelességre törekedve Az igazi Mikulás című filmhez alapfokon még zongorázni is megtanult. 1973-ban a Jankovics Marcell rendezte János vitézben az ő hangján szólalt meg a címszereplő. Az utóbbi években forgatták vele a Márai Sándor regénye nyomán készült Eszter hagyatéka című filmet, Jancsó Miklós Mátyás királyról szóló Oda az igazság! című történelmi drámájában Kinizsi Pál volt, az Így, ahogy vagytok című filmben Makk Károly instruálta. Két éve mutatták be az ügynöktémát feldolgozó, Drága besúgott barátaim című filmjét, amelynek érdekessége, hogy lánya, Cserhalmi Sára rendezte. A tévében ő vezette a Múlt-kor című televíziós történelmi magazint.
A sokoldalú színész készített zenés lemezt is (Básti Julival a Hallgass kicsit, Novák Péterrel Eklektikon címmel). A Férfi és nő című zenés műsorban Básti Juli, Udvaros Dorottya és Kulka János társaságában többször is fellépett Dés László és Bereményi Géza dalaival, valamint közreműködött a Születtem Magyarországon című Cseh Tamás-emlékelőadáson. Színházi rendezőként Zalaegerszegen Arthur Miller Pillantás a hídról című drámáját és a Villa Negra című komédiát állította színpadra, Debrecenben pedig a Boldogult úrfikoromban című darabot, amelyet Krúdy Gyula regényéből Parti Nagy Lajos írt. Cserhalmit szoros kapcsolat fűzi a hajdú-bihari megyeszékhelyhez: ő jegyzi Szebeni András fotóművész Debrecenről szóló albumának kísérőszövegét. Megkapta a Balázs Béla-díjat, az érdemes művész címet, 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, és több alkalommal is elnyerte a magyar filmszemlén a legjobb férfi alakítás díját (legutóbb 2005-ben A temetetlen halott és A fény ösvényei című filmekért). 2003-ban az Európai Unió filmes életműdíjával tüntették ki. 2005-ben Prima Díjat kapott, 2011-ben ő volt a Magyar Filmszemle nagyjátékfilmes zsűrijének elnöke, 2012-ben pedig a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) díszvendége. Tavaly neki ítélték a makói önkormányzat Páger Antal Színészdíját, idén pedig megkapta a Gábor Miklós-díjat a székesfehérvári Vörösmarty Színház Lear király című előadásának címszerepében nyújtott alakításáért.
