-
Karácsonyi ünnepi mise
Szerdán délelőtt, szent karácsony napján Spányi Antal, megyés püspök celebrált ünnepi szentmisét a Szent István Székesegyházban. "Krisztus szeretetét kell hirdetnünk, cselekedettel és szóval, életünk egész példájával. Ezt tesszük, akkor is ha tudunk otthon türelmesek lenni egymáshoz, nem veszekszünk, nem morgunk, nem sértődünk meg, nem vágunk vissza rögtön."
2024.12.25. -
Ma született megváltó
A Megváltó születésére emlékezve karácsonyi éjféli ünnepi szentmisét celebrált Spányi Antal megyés püspök a Székesegyházban. Az éjféli misén szentbeszédében a püspök arról is szólt a híveknek, hogy Krisztus ma is eljön és velünk akar találkozni, bennünket keres, a szívünk felé keresi az ajtót.
2024.12.25. -
Karácsonyi Koncert
A Budai úti Református Templom adott otthont a szimfonikusok karácsonyi koncertjének. A zenekar Dobszay Péter vezényletével köszöntötte az ünnepet.
2024.12.19. -
Örmény kultúra Felsővárosban
A Kossuth Zsuzsanna Szociális Intézmény felsővárosi épületébe érkezett a Székesfehérvári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat kiállítása. A népviseletet bemutató tárlat megnyitója karácsonyi hangulatban telt az idősek nappali ellátásával foglalkozó intézményben.
2024.12.18.
A Nemzetközi Nőnapról - honnan is ered a mai "virágos" Nőnap?
A Nemzetközi Nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt.
A nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, melyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hgy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek. 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van.
Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széleskörű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.
A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközi jelleggel nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot. 1919. március 8-án (a pravoszláv naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később - nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására - II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált. Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ra esik. A nőnap Magyarországon is elvesztette az eredeti hangulatát, helyette a virágajándékozás dominál.