-
Meggyógyultak a gólyák
A Sóstó Vadvédelmi Központ szakemberei egy csodálatos vizes élőhely mellett, Székesfehérvártól és a Velencei-tótól délre engedték útjára azokat a gólyákat, melyek a tavalyi vonulásba már nem tudtak becsatlakozni rehabilitációjuk miatt.
2025.04.01. -
Lányok napja 2025
Az idei évben is csatlakozott a Howmet-Köfém Kft. és az Óbudai Egyetem a Lányok Napja országos programsorozathoz. A tudomány, technológia, mérnöki és matematika területekhez közel álló szakmákat népszerűsítő pályaorientációs nap fehérvári eseményeire a diáklányokat várják április 10-én, csütörtökön.
2025.04.01. -
Autizmus az iskolában
Az autizmus világnapja alkalmából tartanak pedagógiai előadást a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban április 2-án 17.30 órai kezdettel. Kis-Jakab Éva szakpedagógus beszél arról, hogy miként segíthetjük a spektrumzavarral élő gyerekek beilleszkedését a hagyományos köznevelésbe és közoktatásba.
2025.04.01. -
Programok az autizmus világnapján
Több napon át tartó programsorozattal készült az autizmus világnapjára az Arany EGYMI. A rendezvények között szerepel pedagógustréning, gyerekeknek szóló rendőrségi bemutató, zenés színpadi előadás és szemléletformáló találkozó, valamint a hagyományos belvárosi KÉK séta, melyhez bárki csatlakozhat.
2025.04.01.
A személy misztériumáról szólt Janka Ferenc, filozófus, teológiai tanár előadása
Boethius, - római író, filozófus, államférfi (480-524), aki a középkor számára az antik műveltség közvetítője volt - meghatározása szerint a személy egyedi, értelmes, szabad akarattal és halhatatlan lélekkel rendelkezik. - kezdte előadását Dr. Janka Ferenc.
Richard de Santo Victore, magyarosan Szentviktori Richárd (1110-1173): az „önmagam”, a „másik” és az „Isten” misztériumot jelentenek. Nicolaus Causanus, (1401-1464) „docta ignorantia”-tana szerint (latin, tudós tudatlanság) olyan transzcendentális megismerés, amely híján van bizonyos tudásigényeknek. Causanus szerint a megismerés folyamata véget nem érő út: kísérlet a lét megismerésére. Nem áll azonban meg a tagadásnál: tudásunk eléri a létet, de elmarad mögötte. Két korszak határán állva elfogadja a skolasztikából azt, hogy lehetséges igaz megismerés, az újkori filozófiából pedig azt, hogy éppen az igazság követeli meg a kritikus gondolkodást. Végső soron az intellektusnak köszönhetően tehetünk szert igaz ismeretre.
Aquinói Szent Tamás megfogalmazza, hogy az állatok lelke érzékelő lélek, amely nem szubzisztál (önállóan nem tevékenykedik) Az embernek ezzel szemben értelmes lelke van, amely szubzisztál (sajátos léttel létezik), és halhatatlan. Ez tehát a fő tétele az ember és a természet közti viszony meghatározásának. A lélekből indul ki, amely a keresztény felfogásban az értékek hierarchiájának tetején áll, az ember legmagasabb rendű összetevője. A természetet, amelynek azonban nincs halhatatlan lelke, Isten az ember gondjaira bízta.
Martin Buber, XX. századi perszonalista filozófus, az Én és Te című könyvével az irányzat egyik alapművét alkotta meg. Szerinte kezdetben volt a viszony és a Te teszi Énné az ént. Elutasítja a modern társadalmi berendezkedésekből fakadó az embert eltárgyiasító nézetet. Alaptétele, hogy az ember, mint személy más személyek között bontakozhat ki. A társadalmat is emberi kapcsolatok szövevényének tekinti, amelynek alapja és értelme a szeretet.
Karl Rahner (1904-1984) neoskolasztikus teológus-filozófus szerint személynek lenni annyi, mint kapcsolatban lenni. - zárta gondolatait Dr. Janka Ferenc, filozófus, teológiai tanár, főiskolai docens, veszprémi parochus.