Püspöki szentmisével ünnepelték a Donát kápolna búcsúját vasárnap. Spányi Antal püspök szentbeszédében megemlékezett arról, hogy a régiek Szent Donát közbenjárását kérték a bő és jó szőlőtermésért. A Szent Donát-tisztelet Székesfehérváron is XVIII. századi eredetű, Öreghegyen, a város legmagasabb pontján 1733-ban építettek tiszteletére kápolnát a szőlőművelő polgárság kérésére.
Az idei évben is több százan jöttek el a Donát kápolna búcsújára, hogy felelevenítsék az évszázadok óta élő fehérvári tradíciót. Ennek a hagyománynak megfelelően a megyés püspök a hívekkel együtt búcsúi szentmisén imádkozott a szőlőskertek és szőlősgazdák védőszentjéhez, kérve közbenjárását a bő és jó termésért. Spányi Antal szentbeszédében megemlékezett arról, hogy a régiek Szent Donát közbenjárását kérték a szőlőtermésért. Mára a szőlőskertek eltűntek a városból, de az ünnep nem ment feledésbe. A püspök felidézte a kápolna történetét is.
A szőlőművelő felsővárosi polgárság, amely sok időt töltött a szőlők és pincék között hiányolta, hogy védőszentjüknek nem tudnak hálát adni, ezért a gazdagon művelt középkori szőlőhegy legmagasabb pontjára 1733-ban egy kápolnát, a Szent Donát-kápolnát emelték. Miséző helyként nem használták rendszeresen, hiszen arra megfelelt a felsővárosi templom, de legalább egyszer minden évben Szent Donát napján búcsújárást szerveztek, ilyenkor szentmise helye volt a tetőn elhelyezett kápolna. A régi kápolna utolsó búcsújárásánál, 1944 augusztusában még senki nem gondolta, hogy ahhoz a kápolnához soha nem mehetnek többé. A háború vége felé lőszerraktárnak használták a szovjet csapatok, és 1945-ben egy találat következtében felrobbant, és megsemmisült.
Egészen a második világháborúig Donát napján a székesfehérvári templomokból körmenet indult a szőlőhegyi kápolnához. A kápolna mellett sátrakat állítottak fel, ahol kegytárgyakat, mézeskalácsot, édességet árultak. Délután a körmenet ugyanazon az útvonalon, amelyen jött, visszatért a városba. A férfiak között akadtak olyanok, akik hazafelé nem csatlakoztak a körmenethez, hanem a pincébe, hajlékba mentek, ahol iszogattak az ünnep örömére. A két világháború közötti időszakban az Öreghegyen dolgozók közül sokan bementek egy-egy rövid imára a Donát-kápolnába.
Ötven esztendeig egy kőkereszt és egy harangtalan harangláb emlékeztetett a régi kápolnára. Már egyre kevesebb öreg maradt életben, aki beszélni tudott volna róla, s tán a hit is fogyott már, de az Öreghegy plébánosa, Glósz Ervin atya makacs ember volt, és kápolnát, Szent Donát-kápolnát akart látni a hegyen. Álma és egyben sírja megszületett, és Takács Nándor katolikus püspök 1994. augusztus 7-én felszentelte az új kápolnát, ahova Ervin atyát helyezték örök nyugalomra. Az új kápolnát Schultz István építészmérnök tervezte a '30-as, '40-es évek képei alapján, amiért 2008-ban Építőipari Nívódíjat kapott. A nívódíjas kápolnához 1995 óta ismét mennek az emberek búcsút járni. Az új kápolna pedig miséző helyévé vált az öreghegyi katolikus közösségnek, akik Magyarok Nagyasszonya plébániához tartoznak.
