-
Óvodai beiratkozás 2025.
Április 28-án (hétfőn), április 29-én (kedden) és április 30-án (szerdán) lesz az óvodai beiratkozás a 2025/2026-os nevelési évre Székesfehérváron, az önkormányzati fenntartású intézményekben. Ezt megelőzően nyílt napokra is várják a kicsiket és szüleiket. Azokat a gyerekeket kell beíratni, akik 2025. augusztus 31-ig betöltik a harmadik életévüket.
2025.04.21. -
Újra áll a maroshegyi kereszt
Lehet-e annál valódibb húsvéti ünnep, hogy egy balesetben megrongálódott kereszt helyére közösségi és önkormányzati összefogással újra feszületet állítanak? A maroshegyi Szilvamag és a Nagyváradi utca találkozásánál erre az ünnepre gyűltek össze nagycsütörtökön a környék lakói, valamint Székesfehérvár vezetői és a körzet önkormányzati képviselője.
2025.04.17. -
Mi történik Ferenc pápa halála után?
Ferenc pápa halálával különleges jogrend lépett életbe. Megkezdődött a pápai szent szék megüresedésétől a pápaválasztásig tartó időszak.
2025.04.22. -
Engedély nélkül fűrészeltek
Előzetes engedélykérés nélkül kezdett bele két ember az egyik fecskeparti díszcseresznye vadhajtásának levágásába tegnap. Az esetről videó is készült, amely az egyik fehérvári facebook csoportban is megtalálható.
2025.04.22.
A Szent György Kórházban oltották szombaton is az egészségügyi dolgozókat

Az oltáshoz a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcináját használják.
Azok a védőoltások, amelyeket a hatóságok engedélyeznek - legyenek akár hagyományosan vagy korszerű, új technológiával előállítva - egyaránt hatékonyak és biztonságosak - mondta Szlávik János a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szombaton a közmédiának.
Magyarországon eddig is sokféle védőoltást használtak, a gyermekeket több mint 20 vakcinával oltják be, de utazásokhoz kötötten vagy prevenciós céllal - például a méhnyakrák vagy az agyvelőgyulladás esetében - is adnak be védőoltásokat.
Szlávik János hozzátette: bár elképzelhető, hogy a hatékonyság és az oltási reakciók szempontjából van különbség a védőoltások között, de abban nincs, hogy valamennyi törzskönyvezett vakcina megakadályozza azt, hogy a beoltott súlyos állapotba kerüljön, intenzív osztályra jusson és meghaljon - hangsúlyozta. Emlékeztetett: a járvány első hulláma idején a jelenleginél sokkal több ember szerette volna beoltatni magát a koronavírus ellen, az esetek nyári csökkenésével azonban ez az arány is alacsonyabb lett. Hozzátette: emellett ősszel elindult egy oltásellenes hangulat, de ahogy megjelent az első hatékony oltóanyag Magyarországon - amelynek láthatóan nincsenek súlyos szövődményei - az oltakozási kedv ismét emelkedni kezdett.
A legújabb számítások szerint már 30 százalék felett van azoknak az aránya Magyarországon, akik mindenképpen beoltatnák magukat a koronavírus ellen.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus elleni vakcináknál is végigmentek a kutatók ugyanazokon a fázisokon, amelyeket a korábbi védőoltásoknál is alkalmaztak, csak sokkal gyorsabban, sokkal több emberen tudták rövid idő alatt kipróbálni, mert óriási összegeket fordítottak a kutatásokra.
A főorvos úgy fogalmazott: az nem várható el, hogy teljesen eltüntessék a betegséget, mint a feketehimlő esetében, mert a koronavírus szinte biztosan velünk marad. De a védőoltásokkal - amelyek összetételén elképzelhető, hogy a mutációk miatt később majd változtatni kell - a betegség nem fog már milliók halálát okozó járvánnyá válni. Szlávik János kitért az orosz Szputnyik V vakcinára, amely egy harmadik generációs korszerű oltóanyagon alapul. Ez az a technika, amit a brit AstraZeneca gyártásánál is alkalmaznak, és egy ártalmatlan adenovírussal váltják ki az ellenanyag termelést. Ezt a technikát az ebolánál már évekkel ezelőtt alkalmazták - tette hozzá a főorvos. Kiemelte: a védőoltások hosszabb védettséget adnak, mint a betegség, hiszen sok koronavíruson átesett ember szervezetében nincs a védettséghez elegendő ellenanyag, így akár újra is fertőződhet. A védőoltásokkal azonban olyan mennyiségű antitest jön létre, amely legalább 6-8 hónapig biztosan megvédi a beoltottakat. Megjegyezte: azért csak ennyi időt tudnak garantálni a szakemberek, mert ennél több idő nem telt még el az első védőoltások beadása óta.
Szlávik János kijelentette: a nyájimmunitás a lakosság 50-60 százalékának beoltásával érhető el. Azonban a járványveszély megszűnte után is maradhatnak koronavírusos esetek, viszont nem betegszenek meg és kerülnek kórházba tömegek - mondta.