Székesfehérvár középkori történetének kutatója és legjobb ismerője Siklósi Gyula. A régészprofesszor évtizedek óta azon dolgozik, hogy minél teljesebb képet kapjunk a város - ahogy a törökkorban nevezték Isztolni Belgrád - épületeiről és az itt élt emberek életkörülményeiről. Munkájának legújabb eredménye „A törökkori Székesfehérvár” című kötet, amelyet a Szent István Emlékév alkalmából az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Tudományos Tanácsa jelentetett meg. A könyv ünnepélyes bemutatóját pénteken délután tartották a Hiemer-házban.
Székesfehérvár Önkormányzata 2012-ben Díszpolgári címmel ismerte el Siklósi Gyula munkásságát, aki március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából idén a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetést is átvehette. A régészprofesszor szakmai pályafutását szeretett városa, Székesfehérvár középkori történelmének szenteli, 1978 óta folytatott kutatásai alapján ő a korszak legjobb ismerője. Legutóbb a Királykút történetét feldolgozó kötetét ismerhették meg az érdeklődők, pénteken délután pedig „A törökkori Székesfehérvár” című könyvének ünnepélyes bemutatóját rendezték meg a Hiemer-házban. A program kezdetén a „Fehéredő múlt” című filmből vetítettek részleteket, amelynek eddig elkészült első és második részében Siklósi Gyula mesél ásatásairól Burján Zsigmond kamerája előtt. Szerencsére a nagyhírű szakembert nemcsak a megismerés vágya hajtja, hanem figyelmet és időt szentel arra is, hogy előadásain, írásain keresztül mindenki képet kaphasson szeretett városa múltjáról. Az erre megteremtett lehetőséget emelte ki a kötetet méltató dr. Cser-Palkovics András is.
Székesfehérvár polgármestere egy személyes találkozást elevenített fel, amely néhány éve Siklósi Gyula otthonában történt. „Számomra az egyik legnagyobb élmény nem önmagában a tartalom volt – bár sokat tanultunk belőle -, hanem a lelkesedés. Az, amely egy is szomorúsággal is párosult, hiszen ő szerette volna leírni, elmondani, megosztani azt a tudást, amelyet a kutatásai során összegyűjtött. Örülök, hogy lehetőséget teremthettünk mindehhez, hiszen elkészült azóta már elkészült egy film két része, amelynek hamarosan bemutathatjuk a harmadik részét is, valamint elkészült ez az újabb kötet. Ez mind Siklósi Gyula tudásának a megjelenését, a tudományos ébredés egy nagyon fontos eszközét jelenti számunkra. Biztos vagyok benne, hogy lesznek még ennek a ma bemutatott kötetnek társai, hiszen van mit bemutatni és van kinek elmesélni azt az ismeretanyagot, amelyet Siklósi Gyula magáénak tudhat.” – emelte ki dr. Cser-Palkovics András. A polgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy Székesfehérvár nagy lehetőséget kapott az Árpád-ház programmal, amelynek sikere a ma itt élőkön múlik, tudományos hátterét pedig a mostanihoz hasonló kötetek biztosíthatják.
A Szent István Emlékév alkalmából az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Tudományos Tanácsának kiadásában jelent meg a hiánypótló tudományos munka, amely tételesen számba veszi a törökkori város utcáit és épületeit, valamint leírja mindegyik történetét évszámokhoz, személyekhez és eseményekhez kötve a falak, terek történetét. „Az Összhaderőnemi Parancsnokságon néhány éve működik egy kutatóhely, amely a Honvédelmi Minisztérium támogatásával végzi tevékenységét. A Szent István Emlékév programjaiba mi is bekapcsolódtunk, és szerettünk volna a bemutatók és rendezvények mellett egy másik, maradandóbb élménnyel hozzájárulni az Emlékévhez. A javaslatok alapján úgy határozott ez a kutatóhely, hogy Siklósi Gyula régészprofesszort kérjük fel egy kötet megírására. Bármennyire is a szolgálat viszi a katonákat egyik helyről a másikra, mégiscsak jó megismerni azt a helyet, ahol élünk és megismerni azokat az embereket, akikkel együtt élünk. Ehhez hozzátartozik a múltunk és a történelmünk megismerése is.” – mondta el Huszár János vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának törzsfőnöke, aki méltató beszéde végén jelképesen a kiadvány első példányait is átadta a régészprofesszornak.
„Ha Székesfehérvár elpusztul, az mindannyiunk szemében könnyet fog fakasztani. Evlia Cselebi török világutazó azt írta, hogy ez egy olyan város, aminek minden egyes cölöpéért, minden egyes kövéért, minden egyes sorompójáért százezrek életét áldoznák szívesen a magyarok, hogy mentsék. Ezt nem minden városról írták le, ez csak Fehérvárnak járt.” – így vall a „Fehéredő múlt” című filmben Siklósi Gyula. A régészprofesszor saját pályaválasztásáról is hasonlóan szemléletesen mesélt. Egy aquincumi iskolai kirándulás során érintették meg a múlt emlékei, majd a német-történelem szak mellé harmadikként vette fel a régészetet, miközben gyermekkorától már sok ásatáson dolgozott. Mint mondta: „A jelenleg élő régészek közül én ástam a legtöbbet, Székesfehérvárt 1978 óta kutatom. Ahhoz, hogy szeressünk egy helyet, ismerni kell a történelmét.” Siklósi Gyula hitvallása, hogy embertársaiért tegyen valamit abból az adottságból, amelyet kapott. A siker titka pedig a régészprofesszor szerint: „óriási hit, szeretet és alázat kell ahhoz a munkához, amit végez az ember.”
