A város török alóli visszavételére emlékezik Székesfehérvár

 Minden kedves emlékezőt szeretettel várnak a Nemzeti Emlékhelyen május 19-én, csütörtökön 10 órakor, ahol a törökök kivonulására emlékeznek. A megemlékezésen beszédet mond Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője. A rendezvényen közreműködik a Kákics Zenekar.
2016.05.17. 15:27 |
Minden kedves emlékezőt szeretettel várnak a Nemzeti Emlékhelyen május 19-én, csütörtökön 10 órakor, ahol a törökök kivonulására emlékeznek. A megemlékezésen beszédet mond Dancs Norbert, a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője. A rendezvényen közreműködik a Kákics Zenekar.
Tavaly a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai adtak ünnepi műsort, majd a Nemzeti Emlékhely - Középkori Romkert külső falán elhelyezett emléktáblánál koszorút helyeztek el a résztvevők.
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, s a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én pedig a török helyőrség végleg elhagyta İstolni Belgrádot, azaz Székesfehérvárt. 
 
A kiéheztetett törökök kivonulása után - egyes források szerint - az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül. Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt.
A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került.
 
A város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött. A Rákóczi-szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be a várost. Õk honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.