-
Új parkolóórák lesznek
Székesfehérváron átlagosan mintegy tíz százalékkal emelkednek majd a parkolási díjak 2025. január 1-től. Ezzel együtt a parkolási rendszer infrastruktúrája is teljesen megújul, ami annyit jelent, hogy a parkoló automaták újak lesznek a városban. Ez lehetővé teszi majd a bankkártyás fizetést és a pótdíj is egyszerűen kifizethető lesz az új automatáknál.
2024.09.26. -
Szuperbaktériumok és fertőzések
Az antibiotikumoknak egyre ellenállóbb baktériumoktól kezdve a lepkehimlőn át a „klasszikus” kanyaróig számos fertőző betegség szóba kerül az infektológusok és mikrobiológusok 51. konferenciáján, amelynek Székesfehérvár ad otthont három napon át.
2024.09.26. -
Infektológiai kongresszus
Székesfehérvár ad otthon az infektológusok és mikrobiológusok 51. kongresszusának. A három napos konferencián hazánk vezető infektológusai és mikrobilógusai vesznek részt.
2024.09.26. -
Pénz, de honnan?
Fehérvárra érkezett a Pénz, de honnan? 2024 roadsow, melynek keretében a közép-dunántúli régió kis- és középvállalkozásainak döntéshozói és az agrárium szereplői újabb kedvezményes, támogatott forrásokról hallhattak hasznos információkat.
2024.09.26.
A várostérségek fejlődéséről és fenntartásáról tartottak műhelykonferenciát a Titkok Házában
Magyarország is csatlakozott az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozathoz, melyben különböző témákat körbejárva, lakosok, civil szervezetek, szakértők bevonásával készítenek javaslatokat az Európai Unió számára a kontinens jövőbeni fejlődését illetően.
A Fejér megyében eddig megrendezett tanácskozásokon többek között Európa biztonságáról, környezetvédelméről esett szó. A Titkok Házában csütörtökön megrendezett Várostérségek tér- és időmorfológiája című konferencia is része ennek a programsorozatnak. Szó volt többek között az európai városok térbeli és időbeli kialakulásáról, fejlődéséről, az éghajlatváltozásokhoz alkalmazkodó városfejlesztés európai irányairól, a közösségi terek újragondolásáról.
Székesfehérvár állandó lakosainak száma körülbelül 97 ezer fő, azonban a várostérségből napi 40-50 ezer fő jár ide iskolába vagy dolgozni. Komoly feladat, hogy a szolgáltatásokat, az intézményhálózatot ehhez igazítsák, és megteremtsék az egyensúlyt a városközpont és a települések között. Szintén kihívás, hogy a kistelepülések fejlődő intézményrendszere milyen hatást gyakorol a városra.
A konferencia első előadását Dr. habil Garaczi Imre, az MTA-VEAB alelnöke tartotta Európai városok tér- és időmorfológiája címmel. Többek között arról beszélt, hogy sok 100, illetve 10 ezer évvel ezelőtt még nem léteztek városok, az emberek nem ismerték ezt az életformát. Az ideális város az élet praktikuma és kényelmessége alapján létrehozott életteret jelent, amely kialakulhat spontán és tervezett módon egyaránt. Az ókori görög városok, városállamok, azaz a poliszok már ilyenek voltak. Rájöttek arra, hogy a városok és társadalmuk által létrejön a növekedés.
Lényeges körülmény, hogy korábban szabályozták a városlakókat, létezett egyfajta hierarchia a polgárok között. A rendszerezetten, aprólékosan tervezett városok között születtek rácsszerkezetű és kör alakú, sugárutak mentén kialakított települések is. Egyes európai városokban fontos volt a monumentalitás, vagyis a hatalom hangsúlyozása óriási épületekkel. Ugyanez a monumentalizmus már Egyiptomban is fellelhető a piramisok által.
A 19. századra a nyugat-európai nagyvárosok megsokszorozódtak és elnépesedtek, ami komoly problémát jelentett, 1930-ban már 27, egymilliónál több lakost számláló város létezett. Nagyon gyorsan végbemenő folyamatként az ipari-kereskedelmi városok napjainkra óriásira nőttek, és manapság egyre nagyobb logisztikai háttér és egyre több technikai eszköz kell a városok, világvárosok ellátásához. Ugyanakkor a modern hadászatnak nagyon fontos szerepe volt és van napjainkban is a városok lerombolásában.