-
Katalin nap Fehérváron
Szép székesfehérvári hagyomány, hogy minden évben közös névnapi ünnepségre várják a Katalinokat. Az idei köszöntést is a Liszt Ferenc utcában, Kati néni szobránál rendezték, ahol volt népzene és énekes jókívánság, valamint sok finomsággal – köztük zsíros kenyérrel és felsővárosi savanyú káposztával – is kínálták a résztvevőket.
2024.11.25. -
A bazilika Mátyás korában
Izgalmasnak ígérkező kiállításra, illetve tárlatvezetésre várja az érdeklődőket november 27-én a Szent István Király Múzeum. A Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban megnyíló kiállítás a templom Mátyás király kori megjelenéséről készült elvi rekonstrukciókat mutatja be részletgazdag ábrázolásokkal.
2024.11.25. -
Kórustalálkozó Fehérváron
Ebben az esztendőben is megrendezték a hagyományos székesfehérvári Kórustalálkozót. A Szent István Művelődési Házban idén hat kórus mutatkozott be a közönségnek.
2024.11.25. -
Átadták a Krisztus Király díjat
A Krisztus Király Napok keretében vasárnap ünnepi püspöki szentmisét tartottak a Zsolt utcai templomban. A misét követően átadták az idei Krisztus Király díjat valamint megszentelték az Erzsébet-kenyet, melyet szét is osztottak a résztvevők között.
2024.11.25.
A Vasvári Pál Gimnázium és a város közösen emlékezett meg a török kiűzéséről
2008.05.20. 18:15 |
A város 145 éves török uralom alóli felszabadulására emlékeztek hétfőn délután a Romkertben a Vasvári Pál Gimnázium diákjai és Székesfehérvár önkormányzatának nevében dr. Csapó Csilla alpolgármester. A fiatalok ünnepi műsorukban a vár visszafoglalásának eseményeit elevenítették fel: a kiéheztetett törökök szabadon vonulhattak ki a városból. Az ostrom végére mindössze "penészes köles" volt az egyetlen élelmiszer a város falain belül...
KÉPGALÉRIA
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően, Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, s a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot.
A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került. A kamarai adminisztráció mellett a városparancsnok szerepe emelhető ki az első hónapokban, de tulajdonképpen hosszabb ideig fennmaradt a katonai és a kamarai igazgatás kettősége, amely számos konfliktust eredményezett.
Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt. A város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött. A Rákóczi szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be a várost. Õk honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.
KÉPGALÉRIA
Buda 1686-ban történt visszafoglalását követően, Székesfehérvárt is hamarosan ostromzár alá fogták a császári csapatok. A hosszas blokád éhínséget eredményezett, s a kilátástalan helyzetben lévő törökök tárgyalásokat kezdtek a vár kapitulációjáról, május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta Isztolni Belgrádot.
A törökök kivonulását követően a város, mint újszerzeményi terület a katonai parancsnok, majd a budai kamara igazgatása alá került. A kamarai adminisztráció mellett a városparancsnok szerepe emelhető ki az első hónapokban, de tulajdonképpen hosszabb ideig fennmaradt a katonai és a kamarai igazgatás kettősége, amely számos konfliktust eredményezett.
Székesfehérvár elhanyagolt, romos állapotban volt. A város betelepítése közvetlenül a török kiűzése után megkezdődött. A Rákóczi szabadságharc kitöréséig főleg Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, valamint Sziléziából és egyéb német területekről, továbbá Nyugat-Magyarország vármegyéiből érkező német polgárokkal telepítették be a várost. Õk honosították meg a város kézműves iparát, és teremtették meg a céhes ipart.