Az első két negyedben nagyon jól tüzelt kintről a Pécs, utána már nem volt esélye. Center poszton dőlt el a meccs, Chisméknek nem volt ellenfele a palánk alatt.
Albacomp Fehérvár - PVSK Pannonpower 92 - 68 (22-23, 23-17, 29-6, 18-22)
Bár az elsőp triplát Keller Ákos dobta (centerünk korábban panaszkodott, hogy nincs szerencséje a kinti dobásokkal, nos, ez most talán megváltozik), ebben a műfajban a Pécs jeleskedett igazán a meccs első felében. Andrija Csirics, Jara Rubin Doyne és Tóth Norbert is jól célzott kintről, s mivel köztudott, hogy az Albacomp ellen, főleg Fehérváron akkor van esély, ha a sűrű védekezést szétdobja az ellenfél, nem is csoda, hogy erőltették a hármasokat a vendégek. Főleg, mert centerben elég vékony az állományuk, bár Eilingsfeldtől láttunk már szép dolgokat. Most speciel labdához is alig jutott, miközben a mi centereink, főleg Chism révén azért gyűjtögették a pontokat.
De a vezetést átvenni csak a második negyedben sikerült, és ehhez jól jöttek a padról érkező pontok is. Braniszlav Dzunics arról beszélt a meccs előtt, hogy szeretne minél több játékosnak lehetőséget adni, feltéve persze, hogy élnek is vele. Nos, ezúttal Hendlein, Supola, Juhos is jól szállt be, utóbbi kettő kifejezetten eredményesen játszott. Már az első félidőben tíz játékost is pályára küldött a fehérvári mester, sokkal vékonyabb rotációja volt Csirke Ferencnek, akinek ráadásul legjobban játszó kosarasa, Csirics négy személyije is gondot okozott. Chism megharcolt a pontokért, Hollis gyengébb kezdés után összeszedte magát, így az említett cserék hasznos játékával még az is belefért, hogy Simon és El-Amin révén a kezdő ötös két oszlopos tagja is adós maradt a kosarakkal.
Mindez arra volt elég, hogy ötpontos előnyt gründoljon szünetig az Alba, a hármasokat majdnem 50 százalékkal, tehát kiemelkedően dobó Péccsel szemben. Sejthető volt, hogy nem megy ilyen jól végig Tóthéknak, de azért arra, ami a folytatásban bekövetkezett, talán senki nem számított. Nemcsak, hogy triplát nem dobott vagy hat percig a Pécs - de semmit se! 18-0-val kezdte a harmadik negyedet az Albacomp, levédekezte a vendégek dobóhelyzeteit, szedte a lepattanókat és termelte a pontokat. Chism nevét (némiképp magyarítva, Csizma, Csizma formában) skandálta a szurkolótábor, de kijutott az ünneplésből a remek egyéni alakításokkal jelentkező Hollisnak is. Eldőlt a meccs, mire a kispadról visszatérő Csirics révén a második félidőben először talált be a PVSK, innentől kezdve már csak a végső különbség volt a kérdés.
Harminc pont fölé is kúszott a differencia, Juhos harmadik hármasát is bevágta, albás karriercsúcsát felállítva, a fehérvári magasemberek könnyedén használták ki erőfölényüket. Madár Andris is beköszönt, ezzel elmondhattuk, hogy minden Albacomp-játékos neve mellett szerepelt pont a statisztikában. Óriási volt a különbség a lepattanózásban is (39-23), sőt, a meccs végére a tripla-százalék is a mi oldalunkon volt jobb, pedig lényegesen kevesebb kísérletünk akadt. De a szünet után már csak háromszor dobott ilyet a Pécs, ebből egyet az utolsó két percben kevésbé koncentráló Albacomppal szemben összehozott 10-0-ás roham közepette. Ha ez nincs, igazán csúfos vereséget szenvedett volna Csirke Ferenc csapata, persze az összkép így sem rájuk nézve hízelgő. Centerben és "cserében" sokkal jobb volt az Albacomp.
