A Vörösmarty Színházban megtartott nyitógálával vette kezdetét a II. Alba Regia Nemzetközi Filmfesztivál. A gálán életmű díjat vehetett át Darvas Iván színész és Zsigmond Vilmos operatőr is. „Mindig is azt csináltam, ami jólesett: rosszalkodtam. Soha nem tételeztem fel, hogy ezért lehet életműdíjat kapni...” – mondta a díj átvétele után Darvas Iván, napjaink egyik legnépszerűbb férfiszínésze. „Keresd az életben a szépet, ragadd meg azt, amit más észre sem vesz…” Goethe eme gondolataival köszöntötte Székesfehérvár polgármestere, Warvasovszky Tihamér a nagyérdeműt a Vörösmarty Színházban a II. Alba Regia Nemzetközi Filmfesztivál nyitógáláján. (Tekintse meg képgalériánkat)
A filmvetítések már hétfőn délelőtt megkezdődtek, este pedig igazi örömünneppel köszöntötték a fesztivál résztvevőit, vendégeit a megújult teátrumban. A mustra életműdíjak átadásával vette kezdetét.
A filmezés szép és izgalmas világába nyerhetett betekintést mindenki, aki ellátogatott a fesztiválnyitóra. A gála első előadójaként, egy olyan művészt köszönthetett a publikum, aki több évtizede fémjelzi a magyar filmet: Pécsi Ildikót. Az előadó sanzonjával pedig ebbe, az érdekes nem mindennapi világba kalauzolta el a nagyérdeműt.
Az idei fesztiválon négy jeles művész munkásságát, pályáját ismerték el életműdíjjal. Az országalmát formáló szobrocskát a tegnapi gálán vette Darvas Iván színművész és Zsigmond Vilmos operatőr.
A 81-éves, kétszeres Kossuth-díjas Darvas Iván az egyik legnépszerűbb magyar színész. Kiváló színész, akitől a nézőtéren és a filmvászon előtt ülők egyaránt lángra gyúlnak. Hosszú pályája során az emberi dráma minden színpadán felejthetetlen alakításokkal ejtette rabul a közönséget. Az 1956-os forradalom után bebörtönözték, egy ideig pedig szó sem lehetett pályája folytatásáról, csak a 1960-as években térhetett vissza. Darvas Iván sokoldalúságához nem férhet kétség, viszontagságos pályája során pedig a színpadon és a filmen egyaránt bebizonyította kivételes tehetségét.
Zsigmond Vilmos az Oscar-díjas operatőr napjaink legismertebb rendezőivel dolgozott együtt. 1957 januárjában érkezett meg Amerikába, első komoly filmjét pedig 40 évesen készítette el 1971-ben. Egy korszak legemlékezetesebb képsorait köszönhetjük neki. Nagy hatású filmoperatőr, aki már a 1970-es években elérte pályája csúcsát. A filmfesztivál látogatói ebből ízelítőt kaphatnak a Zsigmond Vilmos Retrospektív keretében, a Pelikánt teremben négy munkáját mutatják be: a Gyilkos túrát, a Madárijesztőt, a McCabe és Mrs. Miller-t, valamint a Menekülés az éjszakába című alkotást.
1956 különleges pontja a magyar történelemnek, pillanatait őrzik a celluloid szalagok. A gálán egy olyan alkotást mutattak be, mely azon a napon készült, amikor a remény és a szabadságvágy töltötte meg a szíveket. A Magyar Nemzeti Filmarchívum 10 perces anyagát a remény képsorainak is nevezhetjük.
A gála záróakkordjaként Orson Welles London című alkotását mutatták be. A vetítés előtt Oja Kodar ajánlotta a nagyérdemű figyelmébe az alkotást, aki Welles társa volt életének utolsó évtizedeiben.
„Örülök, hogy itt vannak, hiszen az Önök jelenléte Orson-t örök életűvé teszi” – köszöntötte a filmfesztivál résztvevőit Oja Kodar.
A 29 perces alkotás pedig bebizonyította, hogy Orson Welles imádta megnevettetni az embereket. A London című filmet, egyébként eredetileg a CBS rendelte meg, majd a televízió kilépett a projektből, és Welles egyedül fejezte be az alkotást. És hogy mi is London? Egy meglepően vicces szösszenet, mely a brit nemzeti karakter degeneráltságát karikírozza ki nagy melegséggel.
