-
Irodalmi verseny
„Ragyafestés”, kétballábas futás, „kutyagumiszedés” és legfőképpen sok nevetés várt a Móra Ferenc Könyvkiadó és a Hétvezér Általános Iskola által szerevezett irodalmi vetélkedő diákjaira, akik a vármegye minden részéből érkeztek a csütörtöki versenyre. A gyerekek Réz András filmesztétával, a Lukrécia papucsai című gyermekregény írójával is megismerkedhettek.
2024.11.21. -
„Egy fény a szorongatásban”
Egy szikszói ortodox magyar zsidó, Fleischmann Izrael visszaemlékezéseit tartalmazza az a kötet, amelynek bemutatóját november 24-én, vasárnap 16 órától tartják a Vörösmarty Színházban.
2024.11.21. -
Büchner a magyar színpadon
Büchner a magyar színpadon címmel nyílt színháztörténeti kiállítás a Pelikán Fészekben. A tárlat Georg Büchner német drámaíró magyar nyelvű előadásaiból válogat, és egészen jövő év áprilisáig látható.
2024.11.21. -
Farkas Ferenc bérlet
A Vörösmary Színházban megkezdődtek a Farkas Ferenc bérletsorozat előadásai. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és Petrus Bölöni Sándor csellóművész estjén Wagner, Dohnányi és Schumann művei csendültek fel.
2024.11.19.
Áron Nagy Lajos festőművészre emlékeztek halálának 30. évfordulóján
Áron Nagy Lajosról halálának 30. évfordulója alkalmából rendeztek kiállítást és vetítést a Vörösmarty Társaság Kossuth utcai székházában. A művész rajzaiból álló kamara kiállítást Izinger Katalin művészettörténész nyitotta meg, majd bemutatták a művész életéről készült, dokumentumokból összeállított DVD-t is. Áron Nagy Lajos foltszerűen festett, dekoratív, lírai hangulatú tájképek, portrék, életképek jellemzik munkásságát.
2017.11.29. 18:33 |
Kiállítással és vetítéssel emlékezett névadójára az Áron Nagy Lajos Művészetbarát Kör szerdán. A rendezvényen Izinger Katalin művészettörténész kiemelte, hogy hatalmas szeretet övezte és övezi Áron-Nagy Lajos alakját Székesfehérváron, mindig, mindenki csak jót mondott róla mint művészről, művészetszervezőről és tanárról. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Áron Nagy festményein és grafikáin a táj szépségeit, mélységeit tudta erőteljesen visszaadni, érzelmeit a tájképek gondos megformálása közben, elsősorban színekkel fejezi ki.„A valós táj csak kiindulópont, az elkészült kép már a pillanatnyi lelki hangulat rögzítése. Bár több elbeszélő, alakokat, jeleneteket ábrázoló képe van, mindenekelőtt a táj művésze volt.” – fogalmazott Izinger Katalin, aki külön szólt a vízi, vízparti tájat ábrázoló, párában oldódó, tükröző és tükröződő arculat jellegzetes ábrázolásáról is. A művészettörténész értelmezésében Áron Nagy Lajos „túllépett az idilli realizmuson, és pillanatnyi látványrögzítő impresszionizmuson is. A táj elemeit csak kiindulásul, eszközül szolgáltak számára, hogy valami mélyebbet, átfogóbbat fejezzen ki és utaljon arra, amit mindenségnek szokás nevezni.” A megnyitót követően a közönség is megismerhette azt a dokumentumokból összeállított DVD-t, ami a művész életéről készült. A rendezvényen részt vett Székesfehérvár alpolgármestere, Brájer Éva is, az est házigazdája dr. Lakner József volt.Áron Nagy Lajos 1939-től Székesfehérváron élt, az alkotó munka mellett rajzpedagógusként dolgozott. 1971-ben Székesfehérvár díszpolgárává választották. 1935-től szerepelt Fejér megyei és országos kiállításokon. Első egyéni kiállítását 1955-ben rendezte. 1959-től több alkalommal Székesfehérváron, 1967-ben a Műcsarnok győri kiállítótermében, s több más kiállítóhelyen mutatta be műveit. Csoportos kiállításon szerepelt 1978-ban a Magyar Nemzeti Galériában és többször a Műcsarnokban. 1963-ban a székesfehérvári Vörösmarty Színházba Csongor és Tünde címmel készített pannót. Murális kompozíciói találhatók Bakonycsernyén, Mosonszentjánoson és a székesfehérvári Magyar Király Hotelben. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és a székesfehérvári István Király Múzeum gyűjteményében.