A nemzeti gyásznapon, az aradi vértanúkra emlékezve, katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra engedték a Magyar Köztársaság állami lobogóját pénteken reggel a Parlament előtti Kossuth téren. A ceremónián részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.
A fővárosi Kossuth téren a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták, majd félárbocra engedték az állami lobogót az aradi vértanúk kivégzésének 157. évfordulóján. Aradon a külügyminiszter a magyar-magyar kapcsolatok fontosságáról is beszélt.
A nemzeti gyásznapon, az aradi vértanúkra emlékezve, katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra engedték a Magyar Köztársaság állami lobogóját pénteken reggel a Parlament előtti Kossuth téren. A ceremónián részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.
Ezt követően a Fiumei úti sírkertben található Batthyány-mauzóleumnál tartottak megemlékezést, melyen Mandur László, az Országgyűlés alelnöke mondott beszédet. Az ünnepség végén a közjogi méltóságok, a kormány nevében Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint a parlamenti pártok képviselői koszorúkat helyeztek el a mauzóleumnál.
Románia EU-csatlakozása Budapest számára is siker
Magyarország azt kívánta és kívánja, hogy a magyar és a román nemzet együttélése az Európai Unió határain belül további érdemi minőségi változásokhoz vezessen, és hogy kapcsolatainkat minél kevesebb nemzetállami bürokratikus elem akadályozza - mondta Göncz Kinga külügyminiszter Aradon.
A Megbékélési Parkban, a Szabadság-emlékmű lábánál a miniszter örömét fejezte ki, hogy Románia 2007-ben az Európai Unió tagja lesz, mivel - mint fogalmazott - az Magyarország számára is sikert jelent. Emlékeztetett, hogy a magyar diplomácia őszintén és kitartóan támogatta az ország integrációs törekvéseit.
Magyarország után Románia is az euro-atlanti világ teljes jogú tagja lesz, és immár lehetősége van arra, hogy a totalitárius múlt hagyatékát maga mögött hagyva stabil, a kisebbségi jogokat és a többségétől eltérő kulturális identitásokat elfogadó, azokat támogató hazája legyen a többségnek és a nemzeti kisebbségeknek - mondta.
Élni kell az integráció nyújtotta lehetőséggel
Szerinte Románia európai uniós csatlakozása a romániai magyarok számára még fontosabb, még nagyobb távlatokat nyitó esemény lehet, mint a többségi nemzet számára. "De nem áltathatjuk magunkat, az integráció elsősorban lehetőség, amellyel nekünk kell tudnunk élni" - fűzte hozzá.
A magyar-magyar kapcsolatokról szólva a külügyminiszter kijelentette: kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapuló viszonyt kell kiépíteni. "Alapvetően változtatni kívánunk a támogatáspolitika eddigi támogatott-támogató, alá és fölérendeltségi viszonyrendszerén. Erre az ad lehetőséget - mondta -, hogy az európai integráció eredményeként a határokkal elválasztott magyarság többsége már ugyanazon politikai-társadalmi keretek közé került.
Bocsánatkérés a tábornokoktól
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke utalt arra, hogy ma divat a bocsánatkérés: politikusok kérnek bocsánatot a népüktől, az egykori hódító nemzet vezetői a meghódított nemzettől, élők a holtaktól, elnyomók az elnyomottaktól. "De a tizenhárom tábornoktól ki fog végre bocsánatot kérni?" - tette fel a kérdést a szónok, aki szerint végül is nem a bocsánatkérés számít, hanem a változás, az igazi elégtétel.
Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke úgy fogalmazott: október 6. úgy vésődött az aradiak szívébe, ahogy a keresztény ember szívébe vésődik nagypéntek és a húsvét üzenete. Úgy kell megfogalmazni az üzeneteket, hogy higgyünk benne - mondta Király András, utalva arra, hogy ez a közösség átélte és túlélte Trianon tragédiáját és a nemzetnyomorító diktatúrák sorozatát.
Batthyány Lajos síremléke
A világosi fegyverletételt követően, 1849. október 6-án a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a szabadságharc 13 vezetőjét: Vécsey Károly, Knézich Károly, Török Ignác, Nagysándor József, Dessewffy Arisztid, Schweidel József, Lahner György, Pöltenberg Ernő, Kiss Ernő, Aulich Lajos, Leiningen-Westerburg Károly és Damjanich János honvédtábornokokat, valamint Lázár Vilmos honvédezredest.
Pesten ugyanezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökét, akit csak 1870. június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyeztek örök nyugalomra a Kerepesi temetőben. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest.
Az aradi vértanúk kivégzésének napját 2001 novemberében nyilvánították nemzeti gyásznappá.
