-
Dobogókő titkai
A hétvégén egy különleges előadással, hétfőn tárlatmegnyitóval várják a közönséget a VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Házban. Március 15-én, szombaton 17 órától Dobogókő titkairól Komáromy Zoltán, a Szakrális Geometria című könyv írója tart vetítéssel egybekötött előadást. Március 17-én, hétfőn 17 órakor kiállítás nyílik Hollósi László új köntösbe öltöztetett grafikáiból.
2025.03.13. -
Díszítőfestő kiállítás
Sz. Demény Monika népművészeti díszítőfestő alkotásaiból nyílik kiállítás március 14-én, pénteken 17 órakor az Evangélikus Egyházközség gyülekezeti házában. A tárlatot Radetzky Csilla népi iparművész ajánlja a látogatók figyelmébe.
2025.03.13. -
Fillérekből érték
Fillérekből érték címmel nyílt meg két székesfehérvári alkotó tárlata az Aranybulla Könyvtárban. Kovács Adrienn Zsuzsanna és Wéber Andrea művei egyben figyelemfelhívással is szolgálnak az újrahasznosítás jegyében.
2025.03.13. -
Egy luxusautó árát érhetik a leletek
779 darab ezüstérmét találtak a Szent István Király Múzeum régészei és önkéntesek egy eddig nem kutatott vár udvarán Kincsesbányán. A kincs az Árpád-kor végéről, a tatárjárást követő időszakból származik és egy edényben volt elrejtve.
2025.03.12.
Az „Aranybulla” Könyvtár Alapítvány kapta a Pro Cultura-díjat a magyar kultúra napján

Színvonalas kulturális programokkal tisztelgett Székesfehérvár a magyar kultúra napján, amelyet 1989 óta ünneplünk, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban január 22-én tisztázta le a Himnuszt.


A magyar kultúra napja tiszteletére rendezett programsorozat A teljesség felé című, Weöres Sándor munkássága köré épülő rendhagyó produkcióval zárult este a Vörösmarty Színházban.
Az ünnepi gálán részt vettek Székesfehérvár és Fejér vármegye országgyűlési és önkormányzati képviselői, vezető tisztségviselői, a történelmi egyházak és rendvédelmi szervek képviselői, valamint a közművelődési és oktatási intézmények vezetői. A város nevében Lehrner Zsolt mondott köszöntőt, hangsúlyozva: ez a nap is jó lehetőséget ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző és a jövőnket formáló tárgyi, szellemi értékeinket. Székesfehérvár alpolgármestere köszönetet mondott a kulturális és oktatási intézmények vezetőinek, valamint a kulturális élet területén tevékenykedő szakembereknek, akik a hétköznapokon is teszik a dolgukat, „hogy a kultúra ne egy elvont fogalom legyen, hanem mindennapjaink szerves részét képezze. Ettől lesz városunknak lelkülete, egyénisége és egyedisége, és így válunk igazi közösséggé, a fehérváriak nagy családjává.”
Szép hagyomány 2012 óta, hogy Székesfehérvár Közgyűlése és városa a magyar kultúra napján átadott Pro Cultura Albae Regiae díjjal kifejezi nagyrabecsülését kulturális életünk egy-egy meghatározó szereplője, közössége felé.
Az idei évben ezen elismerést az „Aranybulla” Könyvtár Alapítványnak ítélték oda Székesfehérvár kulturális értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként. A díjat Csiszárné Mahler Mónika elnök vehette át dr. Cser-Palkovics András polgármestertől. „Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy ezt a rangos díjat az Alapítvány nevében átvehetem.” – kezdte köszöntőjét a szervezet elnöke, aki köszönetet mondott az önkormányzatnak, a támogatóknak, partnereiknek, az olvasóknak és a látogatóknak a két és fél évtizedes bizalomért, és mindazoknak az együttműködést, akik hisznek a könyvek és a tudás erejében. Kiemelte a kollégák, Berta Szilvia és Csurdi Ildikó áldozatos munkáját, a családtagok támogató jelenlétét és elődjének, Fülöp Lászlónénak a jó alapokat adó, szakmai tevékenységét, amelyekről tovább lehetett fejlődni és fejleszteni a szolgáltatásokat. „Hiszem, hogy a gyűjteményünk, programjaink, csoportjaink hidat építenek múlt és jövő, a generációk és a kultúrák között. Ez a díj megerősít bennünket abban, hogy jó úton haladunk, mert könyvtárba járni és olvasni érték, élmény és egyben öröm. Könyvtárba járni és olvasni jó!” – emelte ki Csiszárné Mahler Mónika.
A fennállásának idén 25. évfordulóját ünneplő alapítvány a KÖFÉM lakótelepen nyilvános közművelődési könyvtárként és közösségi térként működik.
Családias, figyelmes olvasószolgálatot működtetnek, a város kulturális és közösségi életében aktív szerepet vállalnak, ingyenes programokat, rendezvényeket szerveznek, melyeket különféle pályázati forrásból finanszíroznak. Kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek olvasóvá nevelésére, rendszeresen szerveznek különféle foglalkozásokat, előadásokat az óvodások és az általános iskolás gyermekek részére. Közösségépítő és közösségszervező feladatokat is ellátnak, mellyel hozzájárulnak a környéken élők és a más városrészekből érkező fehérváriak igényes művelődéséhez, szórakozásához. Évek óta sikeresen működtetnek számos állandó csoportot, mint a Vidám kreatívok-Papírfonó szakkör, a Szenior torna vagy a Csodalámpás biblioterápiás csoport, emellett rendszeresen jelentkező Helytörténeti esték és az Aranyat érő beszélgetések is nagy népszerűségnek örvendenek.
A díjátadót követően jelentették be, hogy a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ kiemelkedő teljesítményt nyújtó közművelődési szervezetként, pályázat útján 2024-ben elnyerte a Közművelődési Minőség Díjat.
Az intézmény 2023-ban, ugyancsak pályázat útján nyerte el a magas szintű szervezeti munkát elismerő Minősített Közművelődési Intézmény Címet. Ezzel a címmel szerzett jogosultságot arra, hogy egy szinttel magasabbra lépve 2024-ben a Közművelődési Minőség Díjra pályázzon. A pályázat célja a közművelődési tevékenységet végző szervezetek minőségorientált működésre ösztönzése és a közművelődési minőségfejlesztés területén elért eredményeik elismerése. A kitüntető címet szerdán Budapesten, a Hagyományok Házában rendezett magyar kultúra napi ünnepségen vehette át Juhász Zsófia, az SZKKK igazgatója és Igaz Krisztina, a Központ szakmai vezetője.
Az ünnepi pillanatokat követően kezdődött a Vörösmarty Színház rendhagyó gálaműsora.
A teljesség felé címet viselő, Weöres Sándor munkássága köré épülő estet Kozáry Ferenc színművész szerkesztette, aki a szerző művei mellett leveleiből és naplóbejegyzéseiből is idézett. Műfaji megjelölésként a „zenés-verses-táncos jóérzés” jelzőket választotta. A zenei kíséretet a nyolctagú Maróti Együttes és a Tilinkó Együttes szolgáltatta, akik az eredeti, jól ismert dalokat fúvósokkal, citerával és ütőhangszerekkel színesítették. A műsorban közreműködött még Gáspár Sándor és Decsi Edit, Végh-Szirmai Irén, Rovó Tamás, a színház társulatának tagjai, valamint az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola Tehetséggondozó csoportja is.