-
Búcsúünnep a Zsolt utcában
Gyerekeknek szóló kézműves foglalkozással indult az idei Krisztus Király Napok, a Zsolt utcai templomban és annak közösségi házában. A kicsik mézeskalácsot sütöttek, asztali díszeket, adventi koszorúkat készítettek szombat délelőtt. Az Krisztus Király Templomhoz kapcsolódó búcsúünnep eseményei késő délután folytatódnak.
2024.11.23. -
Pro Theatro-díj
Székesfehérvár kulturális, táncművészeti értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Pro Theatro-díjat adományozott Székesfehérvár Közgyűlése Cristina Porres Mormeneo-nak. A Székesfehérvári Balett Színház szólistája és vezető balettmestere a Tűzmadár című táncszínházi produkció pénteki premierje előtt vette át az elismerést dr. Cser-Palkovics András polgármestertől.
2024.11.22. -
150 éves a múzeum
Már nagy erőkkel készülnek az év legfontosabb fehérvári kiállítására a Csók István Képtárban. 150 éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum - ezen apropóból nyílik majd november 30-án nagyszabású tárlat Fehérváron.
2024.11.22. -
Elkezdődött az énekverseny
Elkezdődött az Országos Gregor József Énekverseny a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnáziumban. Idén közel nyolcvan diák jelentkezett a három napos megmérettetésre.
2024.11.22.
Az asszony tó legendája a lepsényi temetőben
Július 24.–én mutatták be a lepsényi Református Temetőben „Az asszony tó legendája” című népi balladát. A lepsényi hagyományra alapozott történetet a Tolcsvay Béla által vezetett trió dolgozta fel, a látványban pedig a Golyóstoll BT. Is közreműködött.
Július 24.–én mutatták be a lepsényi Református Temetőben „Az asszony tó legendája” című népi balladát. A lepsényi hagyományra alapozott történetet a Tolcsvay Béla által vezetett trió dolgozta fel, a látványban pedig a Golyóstoll BT. Is közreműködött.
A legenda szerint 1710–ben Lepsényben pestis járvány ütötte fel a fejét, rengetegen vesztették el családjukat, szeretteiket. A város tanácsa betiltott minden olyan dolgot, ami az életet jobbá teszi, például csak kenyeret és vizet ehettek, és a szerelem is tiltott volt. A történet főszereplőjét, Perzsovits Magdolnát Tolcsvay nevelt lánya alakította. A cselekmény Magdolna bánatát viszi végig, egészen a „bűnbe eséséig”. Perzsovits Magdolnának nem volt más bűne, csak az hogy szerelemre vágyott, hiszen ki tudja, hogy talán nem ő lesz a következő áldozata a fekete kórnak...? Egy napon Magdolna végül nem bírta tovább az önmegtartoztatást, bűnbe esett: jó ételt főzött szerelmének. A falu megbotránkozott, halálos ítélettel büntette a lányt. Az 1700–as években Lepsényben a kivégzés vízbefojtás volt. Magdolna halála előtt sem keseredett el, hiszen tudta, hogy a sirályok és a hajnali szél és a napsütés tovább élteti azt, amiért életét adta, a szeretetet.
A darab fantasztikusra sikeredett. Tolcsvay Béla szerezte hozzá a zenét, és a trió szóló gitárosának dallamai különös hangulatot teremtettek a régi időket idéző temetőben. A Golyóstoll Baráti Társaság is kiválóan illusztrálta az érzelmeket tökéletes összhangban a zenével. Ehhez komoly segítséget nyújtott Tolcsvay művészúr humánussága. A kulisszák mögött elhangzott Tolcsvay szájából: „tudom, hogy furcsa ember vagyok de én tökéletes szabadságot adok művész társaimnak.” Perzsovits Magdolna monológjai is nagyszerűek voltak, amit az őt alakító színésznő saját maga írt. A darabot tapsvihar zárta, és aki megnézte biztos, hogy egy új életszemlélettel gazdagodott.