Egész napos programsorozatot szervezett névadója tiszteletére a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola. A reformkor kiemelkedő alakja, a magyar leánynevelés úttörője 1862. október 23-án hunyt el, a székesfehérvári tanintézmény minden év október 25-én adózik emlékének ünnepi műsorral, vetélkedővel. A Budai úti gimnázium aulájában délelőtt rendezett koszorúzáson részt vett dr. Cser-Palkovics András polgármester is.
A székesfehérvári iskola ma is büszkén viseli a szabad és nemes gondolkodású, emelkedett nemzeti szellemű névadója, a magyar oktatásügy és leánynevelés úttörője, Teleki Blanka nevét. A Sziget utcai tagintézményben ünnepi műsorral kezdték a mai napot Póti Csilla tanárnő irányításával. A programsorozat emlékműsorral folytatódott a Budai úti gimnáziumban. Dr. Cser-Palkovics András polgármester és Sipos Imre, az intézmény igazgatója koszorút helyeztek el Teleki Blanka szobránál. A közreműködő diákok ismertették Teleki Blanka viszontagságos, áldozatos és kivételes életútját, nagyrabecsüléssel adóztak iskolájuk névadójának, aki társadalmi helyzete és anyagi lehetőségei ellenére nem a grófi jólétet választotta, hanem a hazának és a nemzetnek szentelte életét.
Az ünnepi műsorban szavalatok hangzottak el Vörösmarty Mihály, Arany János és Csokonai Vitéz Mihály műveiből, a program pedig egy Liszt-etűddel ért véget a Liszt-emlékév tiszteletére. Az ünnepi műsorban hét, 9-12. évfolyamos diák és Szarka Andrea tanárnő működött közre. A gimnáziumban rendezett események kiállítás-megnyitóval folytatódtak. A „Teleki Blanka élete és kora” című hagyományos vetélkedőre mindkét tagintézményében sor kerül a délután folyamán, a kérdések összeállításában ezúttal is Gajda Péter tanár működött közre. Az egész napos programsorozat létrejöttét a magyar munkaközösség vezetője, dr. Árgyelán Dánielné tanár segítette.
Teleki Blanka
| Erdélyi arisztokrata családban, Nagybánya közelében született. Édesapja Teleki Imre (1782-1848), édesanyja pedig Brunszvik Karolina (1782–1843), az az első magyarországi óvodák megalapítójának, Brunszvik Teréz testvére volt. Két ifjabb testvére volt: Emma (De Gerando August neje), aki 1809-ben és Miksa, aki 1813-ban született. Fiatalon Münchenben és Párizsban festészetet, Budán Ferenczy Istvánnál szobrászatot tanult. Későbbi pályájára a legnagyobb hatással mégis nagynénje, Brunszvik Teréz volt, aki magával vitte külföldi utazásaira. Blanka is a nőnevelést választotta hivatásául: 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten, a mai Szabadság téren. Ez az iskola számít az első olyan magyarországi leányiskolának, ahol szakszerű oktatás folyt. A kiváló tanárok között volt Vasvári Pál (történelem), Hanák János (természetrajz) és Leövey Klára (nevelőnő). A szabadságharc alatt, 1848 végén kénytelen volt az intézetet bezárni; Leövey Klárával előbb Debrecenbe, Nagyváradra, végül Szegedre menekült. A szabadságharc bukása után részt vett a forradalmárok rejtegetésében. Miután a bécsi rendőrség kezére jutott Teleki Blanka levelezése, 1851-ben Bécsben elfogták és Pestre, az Újépületbe szállították. 1853-ban a haditörvényszék 10 évi várfogságra ítélte; az ítéletet is az Újépületben hirdették ki. Teleki Blanka Brünnben, Olmützben és végül Kufsteinben raboskodott. Miután 1857. május 11-én amnesztiával szabadult a kufsteini börtönből, többé nem tért haza; Ausztriában, majd Franciaországban élt, húgánál. Ekkor a menekültek ügyét karolta fel. Párizsban érte a halál. |
