Az Y generáció az 1982-1995 között születetteket foglalja magában. Gyakran nevezik őket "ezredfordulós" generációnak is, akik már a számítógépekkel együtt nőttek fel és e nélkül szinte nem is tudják elképzelni az életüket. Ugyanakkor igen gyakorlatiasak, már iskoláskorukban volt saját mobiltelefonjuk és remekül eligazodtak az interneten is - róluk szólt az a tanácskozás, melyen a jórészt az X generációhoz tartozó szakemberek vettek részt csütörtökön a Hiemer-házban.
Az Y generációt megelőző nemzedékeket a következőképpen jelöljük: az 1920 és 1930 között születettek a Veteránok, az úgynevezett Baby boom-korszak az 1946 és 1964 között született embereké, míg az X generációhoz az 1965 és 1980 között születettek tartoznak. Az Y generáció az 1980 és 1999 között született embereké, a Z generáció pedig 2000-től napjainkig tart.
A rendezvény célja az volt, hogy a szakemberek az ifjúságszakmai aktualitásokról, várható forráselosztásokról és ifjúsági társadalmi helyzetről tanácskozzanak a szakemberek. Nagyon különböző élethelyzetekről beszélünk, hiszen az Y generáció között vannak 24 és 36 évesek is, azonban mégis fontos ennek a generációnak az élethelyzetéről, kilátásairól megtudni olyan tényeket, amiket a döntések meghozatalakor figyelembe tudunk venni - mondta Schanda Tamás ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes álllamtitkár a konferencia megnyitóján. A mamahotel és a papaotthon fogalmak is szóba kerültek, amikor a felmérések szerinti három legnagyobb problémáról volt szó. Ezek a ilátástalanság, a saját munkahely és otthon hiánya szerepel a generációs gondok között - többek között erre is keresték a megoldást a mai tanácskozáson. A legújabb felmérések alapján már 10%-kal kevesebben gondolják a lakáshelyzetet a legsúlyosabb problémának, köszönhetően az otthonteremtési programoknak, valamint 2012-től 2016-ig az ifjúsági munkanélküliség 28,7%-ról 14,2%-ra, azaz a felére csökkent. Ennek az aránynak a javítására a kormány a jövőben közel 200 milliárd forintot fordít az Ifjúsági Garancia Programra. A bizonytalan jövőkép pozitív alakítását a helyettes államtitkár a foglalkoztatási kérdések javításában és az otthonteremtés támogatásában jelölte meg, valamint azoknak az intézkedéseknek az elindításában, amelyek a közösségeket segítik.
Rózsás Ildikó, a tanácskozást szervező Kaptár Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője maga is az Y generációhoz tartozik.
A csütörtöki konferencia rendezését azért is fontosnak tartották, mert az elkövetkezedő időszakban több ifjúságüggyel kapcsolatos pályázat jelenik majd meg, aminek megismerése elengedhetetlen a szakmai szervezetek számára - mondta Rózsás Ildikó. Szabadidővel és ifjúsági kompetenicia fejlesztéssel foglalkozó kiírások szinte biztosan várhatóak, amik az ifjúsággal foglalkozó szervezetek napi működését is meghatározza.
A rendezvényen köszöntőt mondott Fehérvár polgármestere. Mint Cser Palkovics András elmondta, ha az Y generációról esik szó, az utána következő Z generáció, vagyis a 2000-es években születettek sem maradhatnak ki a szakmai tanácskozásról. A polgármester hangsúlyozta egy város vezetésének is felelőssége van abban, hogy ezeknek a generációknak lehetőséget kínál. Székesfehérváron a Diáktanácson keresztül egyébként jól kialakult gyakorlat már, hogy a fiatalok ötletei, javaslatai eljutnak a mindennapi munkába. „A 2010 óta elindított kezdeményezéseink alapján azt tapasztaljuk, hogy meg lehet szólítani ezt a generációt, vannak véleményeik, ötleteik, javaslataik, és szívesen vesznek részt közösségi programokban – amennyiben a róluk szóló döntések az ő bevonásukkal történnek. A bennük lévő energiát nagyon jól lehet a közösség szolgálatába állítani, a kreativitásuk pedig – talán éppen ebből az interaktív világból fakadóan – hatalmas és rendkívül újszerű. A városi közösség számára az a legfontosabb és legnehezebb feladat, hogy itthon tartsuk ezeket a fiatalokat, annak biztosításával, hogy a választott hivatásukban érvényesülhessenek.”
Székesfehérvár ifjúsági szemmel címmel tartott előadást Mészáros Attila, a kiemelt projektekért és ifjúsági ügyekért felelős alpolgármester. 2014 novemberében 300 diák részvételével Székesfehérváron rendezték meg az Országos Diákparlamentet azzal a céllal, hogy párbeszéd kezdődhessen a kormány és a középiskolások között. A városban több szervezet is segíti a fiatalokat: az Új Nemzedék Kontaktpont és a Kaptár Ifjúsági Iroda mellett létrehozták a Diákmunkát segítő pedagógusok szervezetét.
Az alpolgármester a város által támogatott tehetségkutató programok és pályázatok bemutatása után a felsőoktatásban elért fejlesztéseket emelte ki: a Corvinus Egyetem és az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Székesfehérváron induló szakjainak és a duális képzési lehetőségek hangsúlyozásával. „A jövőre vonatkozó feladataink között a 2017-es Országos Diákparlament szervezése és a Megyei Jogú Városok diákvezetőinek idei kétnapos, szakmai találkozója szerepel. Nagy várakozással tölt el bennünket, hogy Székesfehérvár pályázott az Európa Ifjúsági Fővárosa 2019 címre – április végén fog kiderülni, hogy tovább küzdhetünk-e ennek eléréséért. A pályázat fő vonala – visszautalva az előbbiekben elhangzottakra – a Z generáció Európa jövőjéről való gondolkodása.” – fogalmazott Mészáros Attila.
