-
Búcsúünnep a Zsolt utcában
Gyerekeknek szóló kézműves foglalkozással indult az idei Krisztus Király Napok, a Zsolt utcai templomban és annak közösségi házában. A kicsik mézeskalácsot sütöttek, asztali díszeket, adventi koszorúkat készítettek szombat délelőtt. Az Krisztus Király Templomhoz kapcsolódó búcsúünnep eseményei késő délután folytatódnak.
2024.11.23. -
Pro Theatro-díj
Székesfehérvár kulturális, táncművészeti értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Pro Theatro-díjat adományozott Székesfehérvár Közgyűlése Cristina Porres Mormeneo-nak. A Székesfehérvári Balett Színház szólistája és vezető balettmestere a Tűzmadár című táncszínházi produkció pénteki premierje előtt vette át az elismerést dr. Cser-Palkovics András polgármestertől.
2024.11.22. -
150 éves a múzeum
Már nagy erőkkel készülnek az év legfontosabb fehérvári kiállítására a Csók István Képtárban. 150 éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum - ezen apropóból nyílik majd november 30-án nagyszabású tárlat Fehérváron.
2024.11.22. -
Elkezdődött az énekverseny
Elkezdődött az Országos Gregor József Énekverseny a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnáziumban. Idén közel nyolcvan diák jelentkezett a három napos megmérettetésre.
2024.11.22.
Balettel a gyermekkor álomvilágába - pénteken lesz a Diótörő premierje
Az idei Fehérvári Advent népszerű diótörő figuráival a Zichy ligetben találkozhatunk – Hoffmann meséjéből készült Csajkovszkij balettje, amelyben egy ilyen diótörő kel életre és kíséri el a történet főhősét, Marikát kalandos útján. Egy átlagos, szürke panellakásban él a Stahlbaum család, ide érkezik meg karácsony este a minden tekintetben színes egyéniség, Drosselmeyer nagybácsi, aki humorával, szeretetével, „bűverejével” életet hoz a családba. Amikor a család nyugovóra tér, megtörténnek a meséből ismert csodák: életre kel a Diótörő, megjelennek és ugyancsak életre kelnek a különböző babák, mesefigurák és lezajlik az a harc is, amelynek végén Marika, a főhős egy mesevilágban találja magát, Diótörő herceg oldalán. A pár a hópelyhek táncát követve jut el a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részét, a Rózsakeringőt is.
A Székesfehérvári Balett Színház premierjét december 14-én, pénteken este nézheti meg a közönség.
A produkcióról szerdán tartott sajtótájékoztatót dr. Cser-Palkovics András polgármester és Egerházi Attila igazgató az első jelenet díszletei mellett.
„Kultúrtörténeti eseményhez közeledik a város.” – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András polgármester, és az új társulat sikeres első bemutatkozását követően a saját és a város közösségének várakozását fogalmazta meg az adventi időszak egész estés bemutatója előtt. Az örömét fejezte ki, hogy nemcsak az előzetesen elhatározott öt, de hat előadásra is elfogytak a jegyek – ami a színház pozitív fogadtatását jelzi a közönség részéről. Méltatta azt is, hogy a visszajelzések alapján sok gyerek, sok fiatal nézi majd meg a darabot. Köszönetet mondott a művészeknek, a színháznak, a műszaknak – aminek szintén köszönhető, hogy otthonra lelt a balett Székesfehérváron. A polgármester hozzátette, hogy a balettelőadások sikere, a hatalmas érdeklődés és igény is indokolja újabb előadóterem, kulturális központ létrehozását a városban, amit nemcsak megépíteni szeretnének, de tartalmas előadásokkal tudják majd megtölteni.
Egerházi Attila Harangozó-díjas koreográfus, az intézmény igazgatója a cselekményes nagybalett kihívásaival kapcsolatban elmondta, hogy az a város, amely megengedheti magának, hogy Csajkovszkij eredeti, gyönyörű zenéje felcsendülhessen, annak VAN balettszínháza: „Az a profizmus, ami ennek a színháznak a stábját, műszakját jellemzi, ahhoz foghatót nagyon kevés helyen találtam idehaza. Mind a hozzáállás, mind a szakmai felkészültség értelmében.” – mondott köszönetet a partnerségért.
A fehérvári előadás új hangszínt, új megközelítést talált a klasszikus balett előadásában: „A színház arról szól, hogy kiragad bennünket a hétköznapok szürkeségéből, és elrepít bennünket egy olyan álomvilágba, ahol talán gyermekkorunkban jártunk utoljára. A Diótörő története az én olvasatomban nem nagypolgári, hanem kispolgári családi körben játszódik, és a mindennapok gyakorta monoton és olykor szeretetről megfeledkező világát szeretettel átszőtt humorral fűszerezve állítja szembe az ünnepnap színekben gazdag varázsvilágával. Ez a szándék éppúgy megmutatkozik a balett színpadképeinek és jeleneteinek kontrasztjaiban, mint a koreográfiában” – mondta a produkcióról Egerházi Attila.
Andrea T. Haamer jelmezeit Szelei Mónika újította fel és ő készítette a produkcióhoz szükséges új jelmezeket is; a díszleteket Árvai György, a fényeket Egerházi Attila tervezte. A darabhoz Falvay Miklós médiaművész komputergrafikával teremti meg a fantáziavilágot: a virtuális díszletek közül kiemelkedik az északi fényre emlékeztető fényjáték és a történet egyik fő helyszíne, a kristálypalota, amely többször is átalakul a mese során.
A teljes társulatot kettős szereposztásban felvonultató táncszínházi művel minden korosztályt igyekeznek megszólítani. A társulat célja, hogy a város és a megye színházat és táncot szerető közönségének saját Diótörő előadása legyen, amelyet minden évadban műsorra tűznek majd a karácsonyi időszakban. Az igazgató elmondta, hogy a következő évadban is csodás darabot tűzött ki maga elé a színház: a Rómeó és Júliát fogják táncolni Prokofjev zenéjére.